Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Czeglédi Noémi: Egy ügyész élete a XIX. századi gödöllői uradalomban

EGY ÜGYÉSZ ÉLETE A XIX. SZÁZADI GÖDÖLLŐI URADALOMBAN 61 gatták az cigányokat a Szina tisztjei, ők is itt voltak és minden gödöllei jól mulattak reggel 2 óráig... ".

2

0 A Sinák idejéből az uradalom tisztjei közül a következő személyeket ismerjük, kikkel a Bartal család kapcsolatot tartott: Rittich János intéző, Kalmár Nándor tiszttartó, Somody Károly mérnök, Schmid Benedek orvos, Horváth Ferenc ispán, Dittrich Lajos főerdész.

2' Bartal Lits Antal kormányzóval, a Sina család bizalmi emberével is elég jó viszonyt alakított ki. „Lits Gödöllőre jön de titok senkinek ne mond" - írja feleségének Pozsonyból 1851 márciusában. Az Egerben tartózkodó családnak pedig a következő sorokat küldi 1852 júniusában: „...a süteményt el vittem a Lits leánykáknak, nagyon örültek neki... Az ügyész anyagi gyarapodásán kívül családjának életkörülményeiből is kimutatható, hogy a gödöllői-hatvani uradalom megbecsült tisztje lett. A jogi képviselettel kapcsolatos ügyintézés rengeteg utazással járt. Sina György és Sina Simon birtoklása alatt többször járt Pozsonyban, Bécsben Jancsi éppen tegnap ment Pozsonyban és oda lesz vagy egy hétig" - írja a Gödöllőn vendégeskedő anyós 1854-ben. A bécsi utakat mindig nehezen viselte a közlekedési nehézségek és a kevés költőpénz miatt: A kocsik „összetörtek bennünket, hogy szuszogni is alig lehetett". Később így panaszkodik: „alig hogy ki jövök költségemmel, neked kin volna látni itt a boltokat... ebből a roppant élvezni valóból nekünk semmi nem jut". A sok megbeszélés, munkaebéd, a báró kedvessége sem feledtette honvágyát. Egy alkalommal még a karácsonyt is Bécsben kellett töltenie. A megbecsült helyi polgár képe helyett ezekben a levelekben a szorgos, néha kissé méltatlankodó alkalmazottat látjuk magunk előtt. Bartal János ügyészi tevékenységébe a múzeumban őrzött levéltári hagyaték egyéb fondjainak kutatása nyújt betekintést.

2' 1843-tól részt vett az úriszéki bíráskodásban, alügyészként ő vezette a Gödöllőn és Hatvanban tartott szóbíráskodást. Általában ő döntötte el, hogy az ügy úriszék előtt vagy szóbíráskodás során kerüljön tárgyalásra. A különböző beadványok, megkeresések jelentős részét a tisztiszék hozzá utalta. Természetesen a tisztiszék munkájában, ülésein is fontos szerepet kapott. Jelentős volt az uradalom településein az 1848. évi jobbágyfelszabadítással elkezdődött úrbérrendezés jogi irányítása. A birtok urainak változása idején az előző tulajdonos ügyvédjeként, valamint magánperes ügyekben is tevékenykedett. Amikor 1867-ben a volt Gödöllői uradalom nagy része a magyar állam tulajdona lett, a birtoktestet kiegészítő vásárlásokat is Bartal János bonyolította le. 2

0 Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése. 2

1 Részletesen Id.: KERENYI B. Eszter: Az arany ember. A Gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Gödöllő, 2003. 40. p. 2

2 Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése. 2

1 Részicsen Id. FARKAS J. 2002. 25-26. pp.