Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Kerényi B. Eszter: A Sina család Gödöllőn

50 A SÍ

N A CSALÁD GÖDÖLLŐN datisztek jártak jól, hanem a lap is támogatást kapott. Az uradalom ügyvédje a Sinák alatt is Bartal János (1816-1897) volt, akit még Lónyai János zárgondnok nevezett ki Bécsben a Grassalkovich-uradalom ügyvédjévé 1843. június 16-án. Gödöllő a Sina bárók évei alatt egyre nagyobb mértékben fejlődött. Az új tulajdonos nagyobb toleranciájának köszönhetően Gödöllőre 1850-től egyre több izraelita lakos települt be, akik fellendítették a kereskedelmet.

7 Míg 1850-ben csak 1 kereskedő volt Gödöllőn, addig 1870-ben már 26." A város fejlődését segítette az is, hogy 1862-ben megkezdték a magyar állami északi vasútvonal kiépítését, mely Gödöllőn keresztül vezetett.

9 Sina György csak egyszer látogatott Gödöllőre. 1852 júniusában fiával és két unokájával érkezett meg a településre, s hét nap után visszatért Bécsbe.

10 Paulovits Mihály, az akkori római katolikus plébános-helyettes jegyezte fel a következőket: „Itt mulatása alatt szerencsés valék ö méltóságánál ebédelni, hol örömmel tapasztaltam, hogy a fiatal Báró Ur igen szívesen beszél magyaml, ki is megnézte templomunkat, s magát - nem egyesült görög létére - imádságaimba ajánlotta."" 1856-ban meghalt Sina György, s a gödöllői uradalmat a többi birtokokkal együtt Sina Simon örökölte. Sina György halála azonban nem várt következményekkel is járt. Sponer József, az 1854-ben kinevezett új plébánoshelyettes írja a História Domusban: „Május hó 18-án elhunyt - megyénknek, különösen a gedellói egyház jótevő kegyura, mélt. báró Sina György, ki görög nem egyesült hitű lévén, mivel lelkéért - hitem elveihez szorosan ragaszkodva, azt soha semmiféle önérdeknek fel nem áldozva, jóllehet leghódolóbb tisztelője valék - gyászmisét nem tartattam, halála a legnagyobb kellemetlenségeket idézte elő az uradalmi, elvszerüleg működő papságnak, legkivált nekem, mint a főtisztek körében létezőnek"'

2 A kellemetlenségek közé tartozott, hogy bár Sina Simon, amikor átvette apai örökségét, minden alkalmazottjának fizetését megemelte", a gödöllői plébános ebből a sorból kimaradt.'

4 A magyarázattal a báró nem késett sokáig. 1857. június 10én, amikor egész családjával megérkezett Gödöllőre, keserűen kifakadt Sponer József plébános-helyettesnek, aki a következőket jegyezte be a História Domusba: „Azonban el nem mellőzhetem az utókornak ide feljegyezni azt is, miszerint fájdalmasan kell tapasztalnom, hogy a meg nem tartott, múlt évi ek'kerjesztetettekben fölemlített gyászmise végett a jólelkű Báró Ur felizgattatott, úgy hogy egy alkalommal előttem több keserű nyilatkozatokra fakadt, miszerint mi, katolikusok a más hitűeket 1 Az izraelita hitközség 1852-ben alakult meg. Dr. HOVHANNESIAN Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. 42. p. 8 RIPKA Ferenc: Gödöllő a királyi család otthona. Budapest, 1896. 153. p. » ODROBENYÁKJ. 1875. 153. p. '"HISTÓRIA DOMUS, 1852. a HISTÓRIA DOMUS, 1852. u HISTÓRIA DOMUS, 1856. " „A/tg vette ál megboldogult atyja után birtokait, minden gazdatiszte és cseléde fizetését azonnal megjavító, fölemelte, ugy hogy jelenleg egész Magyarországban b. Strut Simon gazdasági személyzete húz legnagyobb fizetést." Vasárnapi Újság, 1857. november 29. 518. p., továbbá Vasárnapi Újság, 1876. április 23. 257-258. pp. "HISTÓRIA DOMUS, 1856.