Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Deák A. András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozások

46 SIN A GYÖRGY ÉS A REFORMKORI MAGYAR VÍZSZABÁLYOZÁSOK 46 kába, ha az általam építtetni szándéklott jobbparti vasiít kérdése az országgyűlésen rám nézve kedvezőleg döntetik el". Végezetül egy 10 tagú választmány létrehozását javasolja, és nagylelkűen lemond a részvényekről, az azok Magyarországon mind elkelnének, és megelégedne azzal az erkölcsi nyereséggel, mellyet ez a nagyszerű vállalkozás sikere hozna neki.

1' Sina látszatra meghátrál Sinának a fenti, ultimátumszerűén előadott feltételeit a Csatorna Társaság nem fogadta el. 1839. december 12-én Pozsonyban tartott gyűlésükön megtárgyalták Sina levelét, és úgy találták, hogy „bár mely kívánatos legyen a csatorna, s bár mily kecsegtetők báró Sina ajánlatai, azok a Társaság által el nem fogadhatók".'

8 Arra hivatkoznak, hogy a bal parti vasút is a törvény oltalma alatt ál, ezért ők az ellene való hadakozást föl nem vállalhatják. Válaszul Sina ismét egy Széchenyitől érkező, Schedius" által fogalmazott levelet juttatott el Vécseyhez, melyet Széchenyi azzal ajánl Sina figyelmébe, hogy céljaik elérése érdekében igazi mestermű, és ebben a műfajban a legjobban sikerült írás. Sina benne őszintén, nyíltan, méltósággal szól, semmire sem kötelezi el magát, és ami legfontosabb — Széchenyi szavaival élve - „a gánsendorfi vasútnak - hacsak az ördög bele nem rondít - feladja az utolsó kenetet".

4

0 Sina ismét hallgatott Széchenyire, és a levelet 1839. december 16-án elküldte Vécseyhez.

4

1 Benne sajnálattal konstatálja, hogy levele némely félreértésekre adott alkalmat. O nem monopol-helyzetre törekszik, hanem szeretné csupán elkerülni, hogy a nagy költségen létrehozott, a törvény által támogatott vállalatok a később született közlekedési koncepciók által megrövidüljenek, illetve megvalósításuk lehetetlenné váljon. Majd nyíltan megfogalmazza aggodalmának okát: a jobb parti vasút jövőjét és az ő saját hasznát látja veszélyeztetve a GänsendorfPozsony közötti szárny megépítésében, valamint a Duna bal partján Debrecenig terjesztendő vasút tervében. Ugyanakkor a magyarországi kereskedelemre és iparra nézve a legiidvösebb az lenne, ha a csatorna Pestnél a jobb parti vasúthoz kapcsolódik, mely a később megépülő Bécs—Ujhely-Adriai vonallal lehetőséget teremtene kijutni a tengerre. Vasúti terveit és a csatornát tehát Sina szoros egységben kezelte. Tettrekészségét bizonyítandó javasolja egy választmány felállítását, amely a legsürgősebb teendőkről dönt, és az előkészületek megkezdéséért felel. A választmánynak olyan tekintélyes nemes urak is tagjai voltak, mint Széchenyi István, Deák Ferenc és Károlyi György. Majd Sina Beszédes vízmérnökkel is felvette a kapcsolatot, szerződést kötött vele, mely fejleményről 1840. január 8-án kelt le" MTA 183/148. Sina levele Vécsey Miklóshoz. 1839. november 30. ,

8MTA 183/150. Jegyzőkönyv a Pest-Szolnok, és Szegedi Csatorna Társaság 1839. december 12-én tartott gyűléséről. "Schedius Lajos nyelvész, író, esztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja, hely(tartótanácsi) tanácsos. «MOL, P 626/23. Széchenyi Leveleskönyve 238-241- pp. Sina levele Vécseyhez.