Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Deák A. András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozások
SIN A GYÖRGY ÉS A REFORMKORI MAGYAR VÍZSZABÁLYOZÁSOK 45 Széchenyi a háttérből vezényel Széchenyitől egészen 1839. november l-ig, a Csatorna Társaság megalakulásáig csak lelkesedő és lelkesítő megnyilatkozásokat olvashatunk ebben az ügyben: „Egész Felső-Magyarországot és Erdélyt hozza összeköttetésbe a htm szívével", és hogy a csatorna „...a htmnak olly vidékét, melly leginkább megőrzé magyar jellegét" beköti az ország vérkeringésébe - hangoztatja a tőle ismert lelkesedéssel. Ennek ellenére a háttérben marad, jóllehet a Csatorna ügyét, mint apa a fiát, magáénak tudja. Meggyőző érvet szolgáltat erre egyik Sinához írt levele, melyben így fogalmaz: „Milyen szép volna, ha Elsőszülöttünket - tudniillik a Hidat - egy kisfiúval, a Csatornával, dicsőíthetnénk meg". 3 5 A Csatornát azonban Széchenyi a jobb parti vasút érdekében ütőkártyaként is felhasználta a politikai csatározások során. így okoskodott: a hal parti vasút híveivel szemben csak a csatornaépítés ígéretével nyerhetnek csatát. Ezért azt fogják mondani, hogy csak akkor építi meg Sina a csatornát, ha az alföldiek a jobb parti vasutat támogatják, s így valószínűleg számos szavazatot hódíthatnak el a bal partiak vezérétől, Ullmanntól. Sinának azt tanácsolta, hogy tüstént álljon a Duna-Tisza-csatorna híveinek az élére, de ne vállalkozóként lépjen fel, csupán csak hirdesse annak hasznosságát. Egy ilyen deklarációval akár anyagi, akár erkölcsi szempontból nézve, semmit sem kockáztat. Ezen felül azt kérte Sinától, hogy küldjön egy levelet Vécseyhez - amit Széchenyi Sina nevében meg is írt -, amely csupa szabadkozás, de egyben kifejezi, hogy ő kész a részvényesek élére állni. Sina ezt másnapi dátummal alá is írta, és elküldte Vécseyhez.' 6 Sina feltételei 1. Beszédes terveit idegen szakértőkkel felülvizsgáltatta. 2. „A csatornát nem egyedül, mint valamelly különös láncztagot, hanem összefüggésben eszközölhetem azcm vasúttal, mellynek építését, a Duna jobb partján vettem czélba". Majd más szavakkal és még konkrétabban is megfogalmazza: „A Duna s Tiszárutk Budapestről egy ággal kiindulandó, de Szolnokra vagy Cstmgrádra és Szegedre elágazandó csatorna általi egybekapcsolását — noha ez külön részvénytársaság vállalata lenne - csak az<m feltétel alatt teszem sajátommá, ha az általam a Duna jobb partján építtetni száruléklott vasút nyerendi el az Ullmann ur által tervezett balparti vasút felett az elsőbbséget". A játékban Széchenyi a cselszövő, Sina a cinkosa, Vécsey pedig a jóhiszemű áldozat, akit ismételten megfenyegetnek: „Méltóságod által megindított vízcsatornát... csak olly feltétel alatt, s akkor veendem közvetlen mun1 5 MTA, K 198A31. Széchenyi levele Sinához, Pozsony, 1841. november 2. t 6 A már idézett „Leveleskönyv" 259. oldalán azt a zavaró megjegyzést találjuk, hogy a Sina által november 30-ára dátumozott levelet Széchenyi december 7-én küldte meg Sinának, és Sina 30-ra dátumozva küldte azt tovább Vécseyhez. Ennek ellentmond azonban, hogy Széchenyi ebben a december 7-i levélben már arról számol be, hogy az a tény, hogy Sina a csatorna-ügy élére állt, már 6 szavazatot hozott.
