Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Deák A. András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozások
44 SIN A GYÖRGY ÉS A REFORMKORI MAGYAR VÍZSZABÁLYOZÁSOK 44 hetett el közömbösen. Különösen akkor nem, ha a nádornak igaza van, és a 1213 mérföld hosszú csatorna megépítésének költségei nem is túlságosan magasak. Végezetül a nádor azt javasolja, hogy nevezzenek ki egy, a csatorna építésének ügyét kézben tartó királyi biztost. 3 0 József nádor közvetlen, személyes érdekeltsége az ügyben kézenfekvő: a Körösök mentén jelentős birtokai voltak, melyeken mintagazdaságot rendezett be. Beszédes József vízmérnökkel vizet szabályozott, malomcsatornát és rá malmokat építtetett... Ha tehát a szolnoki csatorna megépül, ő durván 50 km-nyi tiszai hajókázás után a csatorna nyugodt és biztonságos vizein szállíthatja gabonáját, állatait Budapest vagy Bécs piacaira, ami a gyakorlatban másfél hét idő, 550 kmnyi jórészt a Duna árjával szembeni hajózás, és a vele járó többletköltség megtakarítást jelentette volna. A Pest-Szolnok és Szegedi" Vízcsatorna Társaság megalakul A Ferenc-csatorna sikeres megépítése néhány mérnök fantáziáját is megmozgatta. így születhetett meg Vedres István könyve 1805-ben, melyben a Tiszát a Dunával összekapcsoló Pest-Szeged vonalvezetésű hajózó csatorna megépítését szorgalmazta. 3 2 Bár ez a csatorna-vonal jóval hosszabb, mint a Szolnoktól kiinduló, mégis előnyösebbnek tartja amannál, mivel, mint mondja, a Tisza Szeged és Szolnok között nem mindig hajózható: kis víznél a zátonyokon fennakadnának a hajók, nagy víznél pedig nem találnák meg a főmedret. Egyik fő érve a csatornaépítés mellett annak hadászati jelentősége: az ország közepén hadianyagok és élelmiszerek tömeges, gyors szállítását tenné lehetővé. A csatorna-tervezgetés rögös mezsgyéjén Beszédes jutott legmesszebbre. Terveit sikeresen népszerűsítette Bécsben is, amikor 1839-ben br. Vécsey Miklós 3 3 és számos közéleti nagyság előtt ismertette elképzeléseit. Vécsey lelkesedett az ügyért. 1839. augusztus 13-án ... Széchenyi István javaslatára és a nádor pártfogása mellett számos befolyásos és gazdag urat Pozsonyban a csatorna ügyében gyűlésre hívott össze, mely összejövetelen megfogalmazták szándékukat egy csatornatársaság alakítására. A dokumentum szerint, melyet Széchenyi fogalmazott, az aláíró urak a haza számára „üdvösségesebbet" el sem tudtak képzelni a megépítendő hajóútnál. 34 A Társaság élére Sina Györgyöt szánták. 1 0 Br. Podmaniczky Józsefet, helytartósági tanácsost, Bács megye főispánját ajánlja. 3 1 A Tisza szabályozásának ekkor még híre-hamva sem volt, rendszeres hajózásra pedig szeszélyes vízjárása és örökké változó medre miatt nem volt alkalmas. Ezért a Szegednél a Tiszába torkolló Maros folyó forgalmának külön csatornával szerettek volna Pest felé biztos vízi utat teremteni. Lásd: VEDRES István: A Tiszát a Dunával összekaptsoló ujj hajókázható tsatorna. Szeged, 1805. 3 2 VEDRES István: A Tiszát a Dunával összvekaptsoló ujj hajókázható tsatorna... Szeged, 1805. Megjelent németül is: Wien, 1807. 3 3 Szatmár vármegye főispánja M BESZÉDES József: Mérnöki irányzatok. Bp., 1842.
