Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában

A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 29 tészettel. A Birodalom fővárosa ugyanis minden alattvaló, így az itt élő görögség számára is Bécs volt. A birodalmi főváros felé tekintgetett a korabeli magyar művészet is, sőt, a kisebbségi létben legközelebbi hitsorsos, magyarországi szerbség is.

2

4 Ezen túlmenően: a magyarországi görögöknek nagyon sok volt a kötődésük Ausztria felé, amit a Sinák tevékenysége is jól példáz.

2

5 A magyarországi görögség egyházi festészete az asszimiláció folyamatában Anton Küchelmeister munkáiban jutott el a végkifejletéig. Alkotásai - mint korábban említettük — nem tekinthetők a hagyományos, bizánci értelemben ikonoknak, nyugati típusú szentképek ezek. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Küchelmeister munkáival a görög egyházi festészet azonosult a nyugati keresztény festészettel, tehát eltávolodott a görög nemzeti tradícióktól. A bizánci rítusú egyházakban a festészet - a többi művészeti ággal együtt, mint a keresztény összművészet egyik alkotóeleme

2

6 - szerves részét képezi a vallásgyakorlatnak, Ebből következően a bizánci tradíciójú festészettől történő elmozdulás magában hordozza magától az ortodox vallástól való eltávolodás lehetőségét is. Ennek ellenére azt látjuk, hogy bár az asszimiláció a festészetben teljesnek tekinthető - hiszen sem bizánci, sem sajátosan görög hagyományú eleme nincs

2

7 —, ez a tény nem hat bomlasztó jelleggel arra az ortodox kultuszra, melynek alkotóeleme, még az építészettel együtt sem, mely a korabeli festészethez hasonlóan nyugati keresztény típusú építészet. A festészeten túlmenően, kitekintésképpen megállapítható, hogy a magyarországi görög diaszpóra 19. századi vallásgyakorlata azt példázza, hogy az ortodox vallás még akkor is bizonyos mértékig nemzeti önmegtartó erőként funkcionál, amikor a nemzeti jelleg már csak virtuálisan él, ily módon azonban igen, hiszen a magyar ajkúvá vált görög alapítású egyházközségek - görög származásuk tudatával

2

8 - működnek a korabeli Magyarországon. 2

4Mihajlo Zivkovió munkái (szentendrei Blagoveátenska-templom ikonosztázionjának ikonjai, 1802-1804) például, aki 1795-ben iratkozott be a bécsi Művészeti Akadémiára. In: ByKOBHTl, Kocra: Mwcawio )Ku6Koauh. HOBH Can, 1997. A már korábban említett Arsenije Teodorovié 1820-ban festette meg az időközben lebontott budai Szentlélek eljövetele-templom ikonosztázionjának ikonjait. In: JJABHgOB 1973. Kat. 181-192. 2

5 KERENYI B. Eszter: Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Smn György és fia, Sírni Simon. Gödöllő, 2003. 8. p. LAZAREV, Viktor: Bizánci esztétika. In: Bizánci festészet. Budapest, 1979. 43. p. 2

2 Meg kell jegyeznünk, hogy az ikonosztázionok ikonjainak feliratai a korszakban minden esetben görög nyelvűek. 2

8 In: Az orthtxlnx kereszténység, 1975. 127-140. pp.