Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában
A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 23 2. 18. század. Ebből az időszakból jóval több emlék őrződött meg és ezek döntő többsége helyben készült. A művek egy része ismét a korabeli anyaországbéli (például Mitrofan zograf és társának munkái 2 - 2. kép) művészet stíluselemeivel rendelkezik. Másik részükön a nyugat-európai barokk művészet hatása (Joann Grabovan munkáin'), Stefan Tenecki békési és szentesi ikonosztázionjainak képi ábrázolásain 4 a korabeli szerb művészetben uralkodó kijevi barlangkolostori Festőiskola barokk stílusa mutatkozik meg. 3. 19. század. Ez a Sinák kora hazánkban. A tárgyak igen nagy számban, helyben készültek, főképpen 1815-ig. Az évszázad későbbi éveiben jóval kevesebb műalkotás készült. Ezt a 19. századi szakaszt előkészítették a megelőző évszázad utolsó évtizedei, melyeket meghatározott az 178l-es esztendő. Ebben az évben adta ki II. József császár nagy jelentőségű Türelmi Rendeletét. A Rendelethez fűzött záradék 5 adta meg a jogot a Birodalomban élő nem katolikus hitűeknek - közöttük az ortodox görögöknek is -, hogy templomépületeket emeljenek. A templomépítés az ősöktől örökölt vallás megtartására irányul, közösségmegtartó, nemzetmegőrző szerepe van, ugyanakkor az óhazától távoli letelepedés ténye természetszerűleg hordozza magában a beolvadás lehetőségét. Bár a templomépítés gondolata a görögökben már korábban fölvetődött, mégis a Türelmi Rendelet megjelenését követően emelik legtöbb templomukat Békésen, Szentesen, Karcagon, Dunaföldvárott, Pesten, Miskolcon, Tokajban, Vácott. A templomok nem a középponti térszervezésű, kupolás, bizánci hagyományú óhazai minta alapján épültek föl, hanem hosszanti térfűzésű barokk teremtemplomokként, olyanokként, mint amilyenek a korabeli egytornyos magyar falusi katolikus templomépületek voltak. 6 Ezen épületek többségének belső díszítése történik meg a 19. század első másfél évtizedében. 7 A belső díszítés elsődlegesen az ikonosztázion elkészítését jelentette. Ez az időszak tekinthető a magyarországi görögség egyházművészeti tevékenységében a legtermékenyebb időszaknak. Hét grandiózus ikonosztáziont 1 Trónobi Isten Anyja a Gyermekkel, Jézus szenvedéslórténetének eseményeivel és szentekkel ikonját a szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum őrzi. Első közlés: SOMOGYI Árpád: Szentendrei szerb egyházművészeti gyűjtemény. Budapest, 1970. !. Mitrofan és társa munkáiról: NAGY M. 1998. 13-16. pp. 1 Isten Anyja megktmmázása c. ikonja a miskolci templom paróchiáján található. Közli: NAGY M. 1998. Kat. 59.; Joann Grabovanról: JOBAHOBMti, Mttoipajt: Joaatt Hemupeeuh I j)aöi>mjH In: 36opitHK MaTuue CpncKe aa JIUKOBHCVMCTHOCTH 1. HOBH Ca^ 1965. 197-223. pp.; NAGY M. 1998. 31. p. 4 Stefan Tenecki magyarországi munkáiról: NAGY Márta: Stefan Tenecki and the products of his workshop in Hungary. In: 36opitHK (a JIHKOBMC YMENTOCTH 25. HOBH Caa, 1989. 191-200. pp. ' In: MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1901. 179. p. 6 A felépített templomok nem óhazai előképet mutató (a Türelmi Rendeletben előírt) kényszerűen vállalt stílusa szintén a beolvadás lehetőségét erősíti. 7 Ezt megelőzően, még a 18. század 80-as éveiben készíti el Stefan Tenecki műhelyével együtt a békési és a szentesi görög kolónia számára a békési és a szentesi ikonosztázion ikonjait és a templomok falfestményeit. In: NAGY Márta: Görögök a Tiszánlúkm. Szentes-Kecskemét, 1988.; NAGY Márta: Ortodox falképek Magyarországon. Budapest, 1998. 65-69. pp.
