Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon
19 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON császári házhoz és a magyar koronához való hűségüket és állhatatosságukat mindenkor kimutatták, szolgálatukat önzetlenül felajánlották. 6 1 A családi címer pajzsa a Sina család címeréhez hasonló természeti képet ábrázol: világoskék háttérben a sötétkék tengerhői kiemelkedő fehér sziklacsoport felé fehér galamb repül. A pajzs fölső részében jobb oldalon ezüst félhold, bal sarkában hatágú arany csillag látható. A pajzs fölötti koronán a kék szárnyak közül fehér egyszarvú emelkedik ki. 6 4 A jelkép-együttesnek ez esetben feltehetőleg a vallási tartalma kapott jelentőséget: a kőszikla Jézus szimbóluma lehet, az Újszövetségben őt nevezik élő kőnek. A galamb a Szentlélek jelképe, míg az egyszarvú átvitt értelemben Krisztus megtestesülését jelenti. 6 4 A görög nemesi címerek jelképeit vizsgálva megállapítható, hogy egy részüknél a címerpajzsban a magyarok körében elfogadott, gyakran használt szimbólumok szerepelnek. Más esetekben a jelképek egyértelmű utalást tartalmaznak tulajdonosuk tevékenységére, érdemeire. Több görög család címeréhen szerepel a kereskedői foglalkozásra utaló jellegzetes keleti árucikk a gyapot ábrázolása, de előfordul a mérleg is, a gyakran ábrázolt kard és az oroszlán vagy a levágott török fej pedig a bátorság, a hadi érdemek jelzése. Hadsimihál Pál címere azért különleges, mert pajzsában a görögök körében foglalkozásuk egyértelmű jelölésére használt szimbólum-együttes, illetve annak egy része jelenik meg. A görög kereskedők foglalkozásuk, vallásuk, egyben önazonosságuk jelzéseként — elsősorban az általuk használt pecsétnyomókon - három állandónak mondható jelképet alkalmaztak, melynek alap-ábrázolása röviden úgy írható le, hogy a címerpajzs közepén egy ívelt horgonyhói kiemelkedő kettős kereszt fölső szára négyes számjegyben végződik. 6 6 Közkeletű magyarázat szerint a horgony a vízen történő áruszállítás, a kereskedelem szimbóluma, a kettős kereszt, az ortodox vallás jelképe, a 4-es szám pedig a négy százalék tisztes kereskedői haszonra utal. 6 7 Hadsimihál-Sissani Pál és családja 1798-ban kapott nemességet, 1799-ben pedig „újbecsei" előnevet, mellyel a kereskedelemben szerzett érdemei, a francia háború alatti hadi szállítások kerültek elismerésre. 6" (8. kép) Címerében a pajzs kiemelt helyén a vörös háttérben ágaskodó fehér ló egy horgonyt emel a magasba. A ló két mellső lába oly módon metszi a horgony szárát, hogy az a kettős kereszt két vízszintes száraként is felfogható. A jelkép fontosságát jelzi, hogy a pajzs fölötti koronából kiemelkedő két szárny között ugyanabban a formában megismétlődik. 6 7 Uo. M BOROVSZKY Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye. Bp., é.n. 687. p. «SEIBERT, J. 1994. 181. p., 104. p., 78. p. «FÜVES Ödön: Görögök Pesten 1686-1931. Kandidátusi értekezés (Kézirat). Budapest, 1972. 293. p. Egy jellegzetes görög pccsétábrázolás látható a kiskunlacházi Rusa Tódor pecsétjén. SZML Jászkun Kerület Közig, iratai. DCapsa XVIII. Fasc. l.No. 37. 6 7 A görög pecsétek szimbólumairól bővebben: PAPP Izabella: Kercskedöjelképek a XVII1-XIX. századi görög pecséteken. In: Posztbizánci Közlemények III. Debrecen, 1997. 166-180. pp. 6 8 OL Királyi Könyvek L1X. 687. p., az elönév adományozása: Uo. 743. p.
