Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Sződ

tőlük vásárolta meg 1736-ban Grassalkovich Antal. Nem lehet tudni, mi lett a falu előző templomával: leégett vagy lebontották, mára már kideríthetetlen. A mostani templom építéséhez Grassalkovich Antal nyújtott segítséget. Alapkőletételére 1743-ban került sor, a felszentelést 1744. április 16-án végezték.

25

1 Olyan feltételezés is napvilágot látott, hogy ez a templom a régi helyén épült fel, lagalábbis sokszögű szentélye. A XIV-XV. században gótikus lehetett Isten hajléka, melyet a XVIII. században alakítottak át.

25

2 A templomépítkezésről a helyben vezetett egyházi fel-jegyzések emlékeznek meg: „A sződi plébánia 1740-ben boldog emlékű herceg

25

3 Grassalkovich Antal bőkezűségéből alapíttatott, az előtt mint fiókegyház Váczkishartyánhoz tartozott. Csornád község Veresegyházához, s ettől Kis sz. Miklós elvétetett, s Sződhöz csatoltatott; ezért Klobusiczky Teréz, Grassalkovich Antal özvegye bőkezűségből kápláni állomást szerveztetett... Az említett herceg családja egy századon keresztül gyakorolta a kegyúri jogot, idővel azonban a kegyúri birtok mások kezére jutott, s úgy a kegyúri jog is mindig a birtok tulajdonosára szállt."

25

4 A keletek, háromszakaszos hajójú, egy-egy hevederívvel elválasztott, csehsüveg boltozatú templom homlokzatát Szent János, Szent Péter és Szent Pál, valamint Mózes fából faragott szobrai díszítették. Mivel sérültek voltak a XVIII. századból származó szobrok, gipszmásolatokkal cserélték ki őket, az eredetiek meg a Nemzeti Galériába kerültek. A copf stílusú plébánia építtetője Grassalkovich özvegye, Klobusitzky Terézia volt. A népi hagyomány egy mondát őrzött meg: A templom építésekor nagy zápor támadt, s előle Grassalkovich grófné a közeli plébánián keresett menedéket. Az épület alacsony és földes volt. Amikor ezt látta, elhatározta, hogy méltóbb plébániát építtet, így is történt, mert emeletes épület került a régi helyére. Az egyház levéltára az 1740-es História Domussal kezdődik, emellett annak is nyoma van, hogy gazdag XVIII. századi könyvgyűjteményt őriztek benne.

25

5 A szertartáshoz használt edények közül aranyozott ezüst ciboriumok maradtak a XVIII. századból. Készítőjük Abrahámffy Mihály pesti ötvösmester volt. Ugyanebből a korból származik egy jó kvalitású, festett, fából faragott Mária-szobor:

25

6 a zárt koronát viselő Istenanya bal lábára nehezedik, jobb lábát a holdsarlón tartja. 82