Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
Szentegyházak - Soroksár
10, illetve 3 forintot tett ki. 23 9 A többnyire Würtenbergből érkezett telepesek átmeneti szálláshelye - a hagyomány szerint - a Dunahegyen állt, ahol ideiglenes templomépületet emeltek maguknak, és abban lelki gondozásukat ferences barátok látták el. A kegyúr 1743-ban káplánságot létesített Szent Antal tiszteletére. Bár ideiglenesnek szánták az istentiszteleti helyet, évről évre gazdagodott, gyarapodott: 1744-ben vették meg az első kelyhet és harangot. A XX. század elején Schläger Árpád plébános még több barokk és copf miséző kelyhet restauráltatott, amelyeknek ismeretlenek voltak a készítői, 24 0 azóta azonban nyomuk veszett. A templomban 1748ban már orgona szólt, s az újszülötteket vörösréz anyagú kútból keresztelték. 1752-ben 13 fontos harangot szereltek fel. Az egyre szaporodó lélekszámú közösségnek szűk lett az ideiglenes templom, helyette új tervezésébe kezdtek, és 1758-ben hozzáláttak a templomépítkezéshez. 24 1 A régitől nem túl messzire rakták le alapjait. Mivel a település ellenkező irányba terjeszkedett, a templom nem centrálisán helyezkedett el, a falu szélére került, ezért és nyilván pénzhiány miatt abbamaradt az építkezés. Istennek hajlékát 1758ban kezdték megváltozott helyszínen, a mostani területén újból felépíteni, s ennek Szkoray Miklós kecskeméti főesperes helyezte el az alapkövét. 24 2 Annál is inkább sarkallta a soroksáriakat a becsvágy, mert a következő évben Grassalkovich gróf közbenjárására Mária Terézia országos vásártartási joggal mezővárosi rangot adott a községnek. A lakosság kétkezi munkával és igaszolgálattal segítette az építkezést. Csak gyanítani lehet - mivel az eredeti tervek már nincsenek meg -, hogy a kegyúr ezúttal is kipróbált mesterembereit alkalmazta. Nem lehet kizárni, hogy tervezője és építőmestere, mint a máriabesnyői kegytemplom esetében, Mayerhoffer János (17211780) volt. Mellette szól az is, hogy Paál József összehasonlító stílusvizsgálatai során feltűnő egyezéseket talált: „Alaprajzilag [a] két templom azonosnak mondható. A csehsüveges travék, a szentély és a kórus felé konkáv hajlású felvezető, afölött széles hevederívek és a boltszakaszok közötti pillérek megegyeznek. Eltérés csupán (a) szentélynél van, mert a besnyői templom szentélye átjáró szerepét tölti be az ott lévő ereklye-oltár miatt. Itt a kórus, ellentétben a soroksárival, egynyílásos, a földszinten és az emeleten is. Az oldalká79
