Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Máriabesnyő

alamizsnához, királyi beleegyezésünket adjuk avval a határozott paranccsal, hogy a szerzeteseknek fentebb megállapított tizenhat száma e kolostorban senki által se emeltessék, se a koldulásuk területe a felsorolt tíz községen túl ki ne terjesztessék. Tesszük ezt, mert kegyesen bízunk abban, hogy ez a szerzet 5 jelesen említett besnyó'i kolostor szerzetesei a római katolikus hitnek a terjeszté­sét Isten nagyobb dicsőségére, az anyaszent-egyház javára s em­bertársaik üdvösségére a legnagyobb buzgósággal fogják majd szí­vükön viselni. Sőt helyeseljük, megengedjük, jóváhagyjuk, me­gerősítjük és ahhoz kegyes királyi hozzájárulásunkat és beleegye­zésünket adjuk, érintetlenül hagyván másoknak a jogát. Ezek bi­zonyságául szolgáljon nagyobb, titkos függőpecsétünkkel, melyet mint Magyarország apostoli királynője használunk, ellátott ezen okirat. Kelt Bécsben, osztrák főhercegi városunkban, ezerhétszáz­hetvenegyedik év július havának tizenkilencedik napján, Magyar­ország, Csehország és a többi országok feletti uralkodásunk har­mincegyedikévében. Mária Terézia s. k. (P. H.). Gróf Fekete György s. k. - Jablonczy József s. k," 21 9 Migazzi bíborosérseknek kétségtelen érdemei voltak abban, hogy 1763-ban a rendtartomány főnöke és a rendi kormánytaná­csos hozzájárultak a zárdaalapításhoz. Azzal szemben, hogy a pá­terek megtelepedhessenek, csak egyetlen ellenérv merült fel: Gras­salkovich nagylelkűsége. O ugyanis kijelentette, hogy alapítvá­nya mindennel ellátja a kolostort, ez azonban ellenkezett a rend abbéli regulájával, amely előírta, hogy megélhetésüket kizáróla­gosan alamizsnagyűjtésből és koldulásból kell biztosítani. A bí­boros-érsek hozott ez ügyben salamoni ítéletet: a kegyúr alapítvá­nyának ellenértékeként a zárda mindennap misét köteles mondani az alapítók szándékára, s ennek fejében jár az éves faszükséglet, valamint bort, kenyérnek való gabonát és némi pénzt kap. Az ala­pító továbbá kinyilatkoztatta, hogy örök időkre gondoskodik a templom és a zárda, valamint a bú-csújárás fenntartásáról. 22 0 A zárda főnöke P. Leonidesz lett. A kolostort 1763. december 7-én, a Szeplőtelen Szűz fogantatásának vigíliáján szentelték fel és ad­ták át. „1767-ben a gróf elragadtatással nézi, milyen földi paradi­csomot varázsoltak a loretói Szent Szűz kápolnája mellett az ő ba­rátfiai." 22 1 73

Next

/
Thumbnails
Contents