Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
Szentegyházak - Máriabesnyő
tón 2" a fülke csipkével van borítva, egy másikon a Szűz ruháján körbetekeredik egy ujjnyi széles csipkedarab. A kegyszoborról az 1800-as évek legelején készültek az első képi ábrázolások. 21 2 A rézkarc, a kőnyomat, az acélmetszet, majd az egy- és többszínnyomatú technikával előállított sokszorosított képek egészen napjainkig népszerűek a búcsújárók körében. A loretói kápolna elkészültével a gróf még azzal kívánta növelni kegyességét, hogy az egyre nagyohb számban érkező zarándokok lelki gondozására három remete papot telepített le, s számukra remetelakot építtetett. Időközben módosította eredeti elképzelését „Hogy az Isten és a Boldogságos Szűz iránti tisztelet Besnyőn jobban előmozdíttassék, hogy a keresztény hívek lelki szükségletein jobban segíthessen s az Isten dicsérete itt folyton hangozzék, feltette magában, hogy kolostort építtet, ellátja kellő alapítvánnyal, s átadja valamely szerzetesrendnek." 21 3 A minden részletre kiterjedő alapítólevelet 21 4 Mária Terézia latin nyelven erősítette meg. A Consensus Regius 21 5 magyar fordításban ekképpen hangzik: „Mi, Mária Terézia, Isten kegyelméből római özvegy császárné, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia apostoli királynője, Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Erdély nagyfejedelme, Milánó, Mantua, Párma hercege, Habsburg, Flandria és Tirol grófja, Lotharingia és Bari hercege, Etruria nagyhercege jelen okmányunkkal emlékeztetünk és tudatunk mindenkit, akit illet, hogy a mi őszintén szeretett hívünk, tekintetes és nagyságos gróf gyaraki Grassalkovics Antal, a Szent István apostoli király jeles rendjének nagykeresztes lovagja, valóságos belső titkos tanácsosunk, a magyar királyi udvari Kamarának elnöke, Nógrád vármegyefőispánja és a mi magyar királyi főlovászmesteriink, felségünkhöz intézett alázatos kérx'ényében alázattal előadta, hogy nejével, született zettényi Klobusiczky Terézia nagyságos grófnővel együtt jámbor fogadalomból a Pest vármegyéhez tartozó és a váci egyházmegyébe bekebelezett Besnyő pusztán levő egyházat, mely már körülbelül háromszáz év óta elhagyottan, fákkal sűrűn telenőve romokban hever, a régi romok helyén a loretoi kápolna mintájára újjáépíttette s Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szenteltette. Hogy pedig ott az Isten tisztelete minél inkább gyarapodjék s szerzetespapok letelepítésével a keresztény hívek lelki szükségletei 70
