Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Máriabesnyő

tón 2" a fülke csipkével van borítva, egy másikon a Szűz ruháján körbetekeredik egy ujjnyi széles csipkedarab. A kegyszoborról az 1800-as évek legelején készültek az első képi ábrázolások. 21 2 A réz­karc, a kőnyomat, az acélmetszet, majd az egy- és többszínnyomatú technikával előállított sokszorosított képek egészen napjainkig nép­szerűek a búcsújárók körében. A loretói kápolna elkészültével a gróf még azzal kívánta növelni kegyességét, hogy az egyre nagyohb számban érkező zarándokok lelki gondozására három remete papot telepített le, s számukra reme­telakot építtetett. Időközben módosította eredeti elképzelését „Hogy az Isten és a Boldogságos Szűz iránti tisztelet Besnyőn jobban előmozdíttassék, hogy a keresztény hívek lelki szükségletein job­ban segíthessen s az Isten dicsérete itt folyton hangozzék, feltette magában, hogy kolostort építtet, ellátja kellő alapítvánnyal, s átadja valamely szerzetesrendnek." 21 3 A minden részletre kiterjedő alapí­tólevelet 21 4 Mária Terézia latin nyelven erősítette meg. A Consen­sus Regius 21 5 magyar fordításban ekképpen hangzik: „Mi, Mária Terézia, Isten kegyelméből római özvegy császárné, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia apostoli királynője, Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Erdély nagyfejedelme, Milánó, Mantua, Párma hercege, Habsburg, Fland­ria és Tirol grófja, Lotharingia és Bari hercege, Etruria nagyher­cege jelen okmányunkkal emlékeztetünk és tudatunk mindenkit, akit illet, hogy a mi őszintén szeretett hívünk, tekintetes és nagyságos gróf gyaraki Grassalkovics Antal, a Szent István apostoli király je­les rendjének nagykeresztes lovagja, valóságos belső titkos taná­csosunk, a magyar királyi udvari Kamarának elnöke, Nógrád várme­gyefőispánja és a mi magyar királyi főlovászmesteriink, felségünk­höz intézett alázatos kérx'ényében alázattal előadta, hogy nejével, született zettényi Klobusiczky Terézia nagyságos grófnővel együtt jámbor fogadalomból a Pest vármegyéhez tartozó és a váci egyház­megyébe bekebelezett Besnyő pusztán levő egyházat, mely már kö­rülbelül háromszáz év óta elhagyottan, fákkal sűrűn telenőve ro­mokban hever, a régi romok helyén a loretoi kápolna mintájára új­jáépíttette s Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentel­tette. Hogy pedig ott az Isten tisztelete minél inkább gyarapodjék s szerzetespapok letelepítésével a keresztény hívek lelki szükségletei 70

Next

/
Thumbnails
Contents