Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
Szentegyházak - Máriabesnyő
ményeként a gróf a szobor számára kereszttel megjelölt ezüstszelencét 19 6 készíttetett kristályüveg előlappal. A szobrocska belehelyezése után Migazzi lepecsételtette, és a szekrényke hátlapjára latin nyelvű igazoló szöveget vésetett. 19 7 A Mária-szobrot a grófnő a kastélyba vitette. A jobb szárny földszintjén a tiszti ebédlő melletti szobát házi kápolnává alakíttatta, s „abban tartatván e kisded szobrot és abban idő előtt Bécsből leérkezett s a várkastélyban tartózkodott három kapucinus atya misézvén mind addig, míg a besnyői kápolna és az említett atyák residentiája elkészíttetett..." 19 8 Az emlegetett háromszáz éves templomromok előtörténetéhez tartozik, hogy Besnyőt IV. Béla 1249-ben a hatvani premontrei rendnek ajándékozta. Ha már volt temploma, azt nyilván azonnal birtokukba vehették, ha nem, akkor ezen a helyen ők építhették meg Istennek hajlékát. Későbbi híradás csak 1468-ból való, amikor hatvani Mátyás özvegye elfoglalta a települést. Nagy és szép hely lehetett, ugyanis 1492 óta vámszedő pont. 19 9 Még 1562-ben 8000 akcse adót fizetett a töröknek. 20 0 Akkor még állhatott temploma. Csak később pusztulhatott el. 1640-től már pusztaként emlegetik. 20 1 A faragvány a XV. század vége felé kerülhetett a romok alá, amikor Besnyő megsemmisült, s lakatlanná vált. Némely datálás a szobor megalkotásának idejéről túl korainak tűnik. Közülük az egyik XIXII. századból származó elefántcsontfaragványnak mondja. 20 2 A másik francia eredetűnek tartja, s a XIV. század elejéről származónak datálja. 20 3 A premontrei rend is hozhatta magával Németország felől, de teljesen azt sem lehet elvetni, hogy magyar földön faragták. A készítés időpontja a XIII. század végére és a XIV. század első fele közötti időszakra eshetett, amikor a magyarországi gótikus stílus már virágkorát élte. Az elefántcsont-szobrocska felületképzése, megmunkálása azt erősíti, hogy e korban születhetett. Alsó harmada barnára színeződött az indiai elefántcsonttárgyakra jellemző módon. Mind Mária, mind a gyermek Jézus arca lágy modellálású, a román stílus halványodó hatását mutatja. Mária földig érő tunikája azonban szögletesen megtörő, függőleges sípredőkbe van elrendezve. Az egész faragvány körvonala szinte teljesen zárt. Ez idáig egyetlen forrás 20 4 sem állapította meg, hogy Magyarország legkisebb 20 5 kegyszobra tulajdonképpen haut relief. 20 6 Az lehetett a 68
