Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Hatvan

van. 14 7 Hat karélyos, nódusza körte alakú, a kuppájára áttört díszí­tés simul. A XVIII. század közepén készülhetett. Máig őrzik Migazzi bíboros ajándékát, a rézből készült aranyo­zott Szent Kereszt ereklyetartót. Talpa ovális alakban emelkedik ki, és rocaille-okkal díszített, valamint bordázott. 14 8 A sugaras - a so­leil d'or-t, az aranynapot jelképező - kazetta közepén egy kereszt alakú áttört nyílást csiszolt kristályüveglap fedte. Mögötte kereszt alakban van elhelyezve a Krisztus keresztfájából származó két szi­lánk. Az ereklyetartó csúcsa ugyancsak keresztben végződik. A szta­urotékát a mennyei Jeruzsálemet idéző 34 fehér, piros, kék, zöld és sötétsárga féldrágakő díszíti. A préposti pásztorbot 14 9 szintén XVIII. századi: Mária Terézia ajándékozta, bécsi munka, és görbületében a Grassalkovich-domí­nium fő szentjének, Nepomuki Jánosnak aranyozott szobra van meg­mintázva. A templom mellett áll a hatvani keresztények Szent Sebestyén fogadalmi emlékműve Grassalkovich gróf korából. A barokk, posz­tamensen álló szoborcsoportot eredetileg a régi Kálvária temető előtti terén építették fel. 1739 és 1740 között a pestisjárvány félezernél több hatvani áldozatot szedett, s amiért megszabadultak az öldöklő kórtól, felállították Diocletianus császár tisztjének, Sebestyénnek, a kereszténysége miatt nyilakkal halálra lövetett római tisztnek szob­rát más szentek alakjaival együtt. Az emlékmű alapzatába vésve az utókor tudomására hozták: „Hálából emelte a piacon a hatvani nép a Három Személyű Egyisten, a Boldogságos Szűz Mária és Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szent Se­bestyén tiszteletére hálaadásul, hogy megszabadította a veszedel­mes pestistől, és hogy a jövőben az ilyen veszedelemtől védje meg. 1740. május 30." A pestisjárvány után tíz évvel, 1750-ben Grassalkovich Antal 1750-ben építtette a plébániaházat, melynek főhomlokzata öt-, a bejárati homlokzata hattengelyes. Eredetileg földszintesnek tervezte, később azonban emeletessé alakították át. A hatvani birtok sorsa ugyanaz lett, mint a többié. I. Grassalko­.vich Antal halála után fia, II. Antal vette át, aki inkább Bécsben élt és szórakozott, mintsem a gazdasággal törődött. Örököse, III. Antal végleg lemondott a hatalmas domíniumról, 1850-ben Sina György 59

Next

/
Thumbnails
Contents