Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
Szentegyházak - Hatvan
Dwornikovich püspök állította fel újból. 1729-től ez egyesült a hatvani prépostsággal, s azóta a hatvani prépost egyben hatvani plébános is. A török alatt elpusztult temploma. Pótlására 1701-ben Szabó Máté hatvani postamester, volt ezredes Szent Adalbert tiszteletére egy kisebb templomot építtetett. Nem készült időtálló anyagból, mert 1756-ban a püspök veszélyessége miatt megtiltotta használatát. A jelenleg álló templomot a vértanú Szent Adalbert tiszteletére 1759 és 1762 között 16 000 forintos költséggel 13 8 Grassalkovich Antal építtette azon a helyen, ahol a Szent Mária Magdolnáról elnevezett és az 1596. évi ostromkor lerombolt templom állt. Építőmestere a nevezetes Oraschek Ignác és Jung József volt. A kegyúri bőkezűséget jellemzi, hogy az újonnan elkészült templom tornyába órát is szereltek, s két harang hívta Isten házába a lakosságot. Felszentelésére 1757. április 23-án, Szent Adalbert, a templom titulusának napján került sor. Nagy ünnepségen Grassalkovich barátja, Migazzi Kristófbíboros, váci püspök áldotta meg Istennek új hajlékát. 1757-ben még tovább folyt az egyházi építkezés: a templommal átellenben emeletes plébánia készült el. A korabeli conscriptio megnyugtatóan állapíthatta meg, hogy a templom kőből van, alapjaiból Grassalkovich Antal állította, illetve adományozta, s el van látva szükséges egyházi ruhákkal, valamint illő felszereléssel. A templom zsindelyborítású volt, és kitartott a XX. század elejéig, amikor palával cserélték ki. Ugyanakkor váltotta fel a torony hagymasisakjának bádogját a vörösréz borítás. A templomot nem hagyta jövedelem nélkül a kegyúr: évi bevétele 48 rfrt és 60 krajcárt tett ki. Plébánosa sem szűkölködött, évente 604 forint jövedelemhez jutott. 13 9 Istennek hajléka a barokk építészek kedvelt szimmetrikus elrendezésében készült. „Hagymasisakban végződő óratorony magasodik a főhomlokzat felfutó tengelyében. A három falmezőre tagolt homlokzat középső része foglalja magába a szegmentíves kaput". Belépve rajta a falba illesztve egy kőfrízpárkány töredéke látható a XIII. századból. Hatvan várának az 1596. évben történt török ostroma alatt elpusztult románkori bazilikájából származik. A templomhajóban „A boltozat előreugró pillérei a templombelsőt 3-3 részre osztják. A boltíveket tartó oszlopokon egymás mellett több, finoman előreugró szabályos és arányos szerkesztésű pilaszter sorako57
