Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Gödöllő - református templom

teket. Ennek ellenére azt a tanácstalanságot, hogy „Ez az eklézsia mikor kezdődött légyen, bizonyosan nem tudatik."

6

7 Már a XVIII. században is a kollektív emlékezet felélesztésével kísérelték megválaszolni. Amikor ugyanis 1775-ben az eklézsiát az a veszély fenyegette, hogy megfosztják templomától, azokat a kézzelfogható bizonyítékokat sorolták el, amelyek igazolták a gyülekezet „régtől való létét." Érvként sorolták fel, hogy az eklézsiának 1646-ból fennmaradt egy „kisded ezüst tányérja" inscriptióval:

6

8 Egy 1652. március 13-i feljegyzés arról emlékezik meg: „Gödöllei H. C. lévő Ekklésiában Ordinarius Praedicator volt Nemedy Mihály."

6

9 Megerősítésként emlegették továbbá Lampe

7

0 1709-ben megjelent református egyháztörténetét, amely említést tesz a váci senioritásban fekvő Gödöllő eklézsiájáról. Valamivel későbbi forrás: a város eddig legrégebben, 1728-1767 között használatban levő pecsétjén a református egyház jól ismert jelképe, a fiait vérével tápláló pelikán szerepel. Címermadárként való kiválasztása erős kálvinista közösségről árulkodik.

7

1 Arra azonban, hogy pontosan mikor alakult, közelebbi adatok híján egyelőre csak feltételezésre lehet hagyatkozni: a XVI. század utolsó évtizedei lehettek a megszületés esztendei, mert „az egyház már 1646-ban okmányilag igazolva, sőt némely feljegyzések szerént már 1580 is ref. egyház volt." 7

2 A fennmaradt források megegyeznek abban, hogy a református templom a mai kastélytemplom helyén állt, arról azonban már különbözőképpen írnak, hogy milyen volt „A Gedellői Helvetziai Vallástételt tartóknak vagy reformátusoknak Temploma építtetett 1657dik esztendőben, noha már azelőtt egynéhány esztendőkkel volt ennek az Ecclésiának valamelly Oratóriuma,

7

3 mellybe egyben gyűltek az isteni tiszteletre és Predicatiora."

7

4 Ugyanebből az időszakból renováláshoz vagy inkább a református istenház építéséhez „az Babati Erdőrül Vámossy István

7

5 Uram Emberei az Gödölöjek Szent egihaz épületére való fát attanak a közép mái oldalábul, mely vagion az Babat igaz határában."

7

6 E tényt eskü alatt vallotta 1658. december 10-én a Hartyánban lakó 37 éves Kovács György, aki Dékándi Ferenc jobbágya volt. Ez a templom lehetett a Grassalkovichkastély helyén álló, majd elbontott Istennek szentelt hajlék. Oratóriumát még vályogból rakhatták, 1744-ben a helyére későbben emelt kőtemplom elbontásával kezdődött meg I. Grassalkovich Antal kas47