Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Ecser

Ecser A község elöljárói 1865-ben a település helyét úgy határolták be, hogy „fekszik a Rákos Terén, határos Rákos Keresztúr, Rákos Csaba, Maglód, Üllő és Vecsés falvakkal." Elnevezéséről keveset tudtak, csak feltételezésüket vetették papírra. „Ami a Község elnevezését, illetőleg eredetét illeti, azt hitelesen sem köztudomásból, sem hagyományból, sem írott vagy nyomtatott emlékekből kinem mutathatjuk, hanem legvalószínűbb, hogy cserfa erdővel volt körül véve, és innen mondták azután Ecser."

3

2 Viharos volt a története. Oklevélben neve a XIV. század elején bukkan fel először, akkor az Ecseri család birtoka, így hát nyilvánvalóan neve személynévből származik. Többször elpusztult, elnéptelenedett. Az 1710-es években gazdája Verlain János budai kamarai felügyelő. Mivel csak kevés, mindössze tizenkét jobbágy-család lakta, tulajdonosa telepeseket hozatott, hogy műveljék birtokát. Grassalkovich Antal 1729-ben vásárolta meg 1700 forintért.

3

3 III. Károly 1732-ben a község kegyuraságát az új tulajdonosnak adományozta. Még e kegy gyakorlásának évében hozzáláttak a templom építéséhez. Istennek hajléka egy régi kápolna helyén Paduai Szent Antal tiszteletére készült. Más források tévesen későbbre datálják a templomépítkezést.

3

4 Az egyház helyi históriája ekképpen emlékezik: Gyaraki Grassalkovich Antal által új templom épült.

3

5 Egy rézből készült aranyozott kelyhe, két kazulája van. Ez utóbbiból az egyik új, a másik elnyűtt. Egy új és egy elhasználódott albája, valamint egy szuperpelliceuma van. 1705-től 1727-ig Isaszeghez tartozott a szerény felszereltségű egyház, majd Üllőhöz tartozóan működött. Grassalkovich 1740-ben a plébániaház építéséhez is hozzájárult. Bőkezű volt az ecseriekhez: végrendeletében úgy emlékezett, hogy a templomépítésre 8000 koronát adományozott. A sződi plébánia História Domusa szerint további rendszeres juttatást is biztosított: az ecseri templomban az évente egyszer érte mondott szentmiséért rendszerességgel harminc forintot utalt ki. Halála után e kegyek gyakorlásának nem volt folytatója: a hercegi birtokok eladása után ugyanis a vevők már nem akarták ellátni a patronátusi tisztet.

3

6 Az ecseri plébánia 1738-tól vezette anyakönyvét. A kereszteltek, a házasultak és a megholtak anyakönyvébe 1738-tól 1745-ig a „fungáló" plébánosok nevét is beírták. A Grassalkovich által fonto35