Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

A templomépítő

jó hátasló 60 forintba került, egy szarvasmarha 80 forintba. A támogatás összegének nagyságát az is jól érzékelteti, hogy 129 946 forintért vásárolta meg domíniumának 21 pusztáját, melynek teljes kiterjedése 49 311 magyar holdat tett ki.

2

4 A Grassalkovichok által támogatott barokk-rokokó stílusú templomépítészet mesterei közül az emlegetett Gfeller Jakabon kívül csak kevésnek maradt fenn a neve: elsősorban a legjellemzőbb építmények, a gödöllői kastélykápolna kapcsán, a Grassalkovich-építészeti stílus megteremtésében felmerült Hillebrandt neve is, ám nem sikerült elégséges bizonyítékot fellelni mellette.

2

5 A máriabesnyői kegytemplom és kolostor építkezéseinek tervezőjéről és irányítójáról, Mayerhoffer Jánosról tud az utókor. Nagyságrendjében második legnagyobb templomépítkezésének, a soroksárinak - a besnyőivel számtalan rokonságot mutató templomnak - tervező-mestere ugyancsak Mayerhoffer János volt. A hatvani Szt. Adalbert préposti templomot 1751-1757 között Oraschek Ignác és Jung József építészek tervezték és emelték fel. Az eddigi kutatók abban megegyeznek, hogy a külhoni mestereken kívül - akik közül többen a Pesti Építőcég tagjai voltak - hazai építőket, kőfaragókat és szobrászokat is szép számban foglalkoztattak.

2

6 Amit Grassalkovich Antalnak nem sikerült megvalósítani életében, vallásos özvegye és gyermeke, kisebb mértékben unokája teljesítette. Testamentumában hagyatkozott arról, hogy kegyúri építkezéseinek befejezéséről, valamint a meglevő templomok fenntartásáról hitvese és fia, II. Grassalkovich Antal herceg gondoskodjon. „Intetik azonban az Fiam - íratta végrendeletében -, hogy enynyi Számú Isten Házainak építésében gyönyörködjön és szorgalmaskodjék", s hozzátette: érdemes Salamon király példáját megismerni, mert különös isteni áldás, ha valaki „Úr Istennek Házakat építhet."

2

7 Az őt túlélő családtagoknak köszönhetők többek között a következő tettek: A török utáni időkben fedél nélkül állt a hévízgyörki templom. „A História Domus feljegyzése szerint 1724ben fedték be. Majd 1771 Szent Bertalan napján villám sújtotta a templom tornyát, amit a következő évben a már özvegy gr. Grassalkovich Antalné Klobusitzky Terézia állíttatott helyre."

2

8 Nevéhez fűződik a galgamácsai (1777), lőrinci (1773-74) és az újhartyáni (1779) templomok felújítása, valamint két teljesen új felépí24