Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
I. Grassalkovich Antal élete
négyfelé osztott vért, az első osztály ezüst mezejében hármas zöld hegyen hátulsó lábain emelkedik egy vörös oroszlán kivont karddal, a második és harmadik mezejében kifeszített arany íj és nyíl, felfelé fordítva látható, felette jobbrul csillag, balrul félhold ragyog. A negyedik osztály mezejében párduc áll hátulsó lábain, első jobb lábával kivont kardot tartva. Ezen négy osztályon kívül a vért aljáról annak közepéig piramis alakban egy ezüst osztály nyúlik fel, melynek alapján zöld térről rózsafa nyúlik fel zöld levelek-kel és három piros rózsával. A vért közepét egy kisebb paizs foglal-ja el, melynek arany mezejében vörös színű M. T. kezdőbetűi látszanak. A vért felett grófi korona nyugszik, és azon három koronás sisak áll, a jobb oldalról a vértbeli vörös oroszlán, a középsőből egy kékruhás magyar vitéz kivont karddal, a baloldalról pedig a vértbeli párduc emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék." 1 0 Az 1743 és 1748 közötti időszakban Gödöllőt végképp birtokába vette, ahol későbbi domíniumának központját, kastélyát építtette fel." Mária Terézia 1748-ban kinevezte a magyar királyi kamara elnökévé, még ugyanebben az esztendőben elnyerte a 2. koronaőri tisztséget is. A királyi kegy betetőzéseként Mária Terézia 1751. augusztus 10-én meglátogatta Grassalkovich Antalt az 1744 és 1750 között 300 ezer forintos költséggel felépített barokk gödöllői kastélyban, melyről építészeti stílust neveztek el. A fényes, a helyi folklórban is megőrződött királyi látogatást követő évben újra házasodott: feleségül vette megözvegyült sógornőjét, Klobusitzky Teréziát 1 2, aki hűséges társa és odaadó segítője, halála után javainak és végrendeletének kezelője, illetve végrehajtója lett. Az 1750-es esztendőktől forrt ki Grassalkovich teljesítménye: fáradhatatlanul folytatta bánáti és Bács megyei telepítői, valamint gazdaságszervezői és iparlétesítői tevékenységét. Az jellemezte, hogy „az állami, kamarai és saját földesúri kolonizációs tevékenységét nem választotta el élesen." 1 1 Halála után százhúsz év elmúltával írták: „Alig van Bácsvármegyének nevezetesebb egyénisége, mint (Grassalkovics Antal); ő volt a megyének mintegy ujjá teremtője, minthogy tulajdonkép nem annyira József császárnak köszönheti Bácsvármegye újjászervezését, mint inkább Grassalkovicsnak, mert József csak folytatta, habár célszerűbben és humánosabb alapon, 10
