G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Kerényi Ferenc: Tények és legendák Petőfi Sándor gödöllői tartózkodásairól

Kerényi Ferenc TÉNYEK ÉS LEGENDÁK PETŐFI SÁNDOR GÖDÖLLŐI TARTÓZKODÁSAIRÓL A kultuszkutatás önálló tudományággá fejlődéséből, módszertanának kialakulásából (amelyről bevezető előadásában Dávidházi Péter szólt) az irodalomtörténet is sokat profitálhat, mégpedig elsősorban Petőfi Sándor vonatkozásában, hiszen ő volt az egyetlen poéta, akinek neve sokáig szinte szinonimája volt a költő fogalmának. Ezenközben azonban az életrajz fehér foltjait nem további tudományos kutatások derítették fel, hanem kultuszadatok pótolták. Olykor szinte reménytelen összefonódásukat mostanában, a kultuszkutatás révén kezdjük meg újra szétszálazni. Petőfi gödöllői tartózkodásai esettanulmánynak fölöttébb alkalmasak, hiszen jelentős emlékhelyről van szó: a költő 1843-ban három, 1845-ben egy versét datálta innen, az Uti jegyzetekben és az Úti levelekben is említette a helységet, nevét bejegyezte a Grassalkovich-kastély látogatókönyvébe. „Azt mondják, hogy Gödöllőnek igen szép vidéke van. Nem tudom: igaz-e? mert már temérdekszer láttam, s így az első benyomást elfeledtem, most pedig restelem újra megvizsgálni," - írta 1845. április l-jén, átutazva Gödöllőn, az első felvidéki út alkalmából,

1 s noha a „temérdekszer" lehet költői túlzás, a környéken - ha előbb nem - 1835, aszódi diákoskodása óta valóban gyakran megfordulhatott. Korántsem véletlen tehát, hogy amikor a pesti élet és baráti társaság miatt a Nagy Ignáctól szerzett regényfordítói bérmunka, a Robin Hood átültetése nehezen haladt, a hajdani aszódi diáktárs, Kemény (Jakubovics) Mihály Cinkotát és Gödöllőt említette a szóba jöhető Pest környéki települések közül.

2 Petőfi az utóbbit választotta. Cinkotán éltek Jakubovicsék, és rokonai is laktak ott a Hrúzfamíliából,

3 a nyugodt munkára valóban Gödöllő látszott alkalmasabbnak. A Nagy Ignáctól kinyert 100 váltóforintnyi előlegből futotta Szombat János házában egy szoba kibérelésére 1843 augusztusában. (A mai Petőfi Sándor utca 1. számú, emléktáblával jelölt ház.) Amióta rendelkezünk Györe Zoltán helytörténész jóvoltából Gödöllő teljes népességének leszármazási rendjével egészen a XX. század elejéig,

4 tudjuk, hogy a család rászorult erre a mellékes jövedelemre, hiszen Szombat János azév tavaszán, 1843. március 8-án hunyt el „szárazbetegségben", azaz tüdőbajban, és noha négy élő gyermeke közül két lánya már férjnél volt, az özvegy két fiút nevelt.

5 A háromnégy hétre becsülhető tartózkodás során Petőfi szorgalmasan dolgozott, elkészült a terjedelmes regényfordításnak legalább a zömével, ha nem egészével (erre nézve 55