G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Praznovszky Mihály: Bevezető
örültem az ötletnek, hiszen minden eredeti elképzelést ma kimondottan jutalmazni és dicsérni kell. Egy dolog hiányzik természetesen belőle - és az nekem nagyon fontos lenne mégpedig az: 48 kultusza hogyan van jelen az irodalomban. De ez annyira közismert és népszerű megjelenítési forma, hogy bizonyára ezért nem vették fel a rendezők a programba. Én viszont nem bírtam ki, hogy ne nézzek utána bevezetésként, hogy vajon például Mikszáth műveiben hogyan jelenik meg 48 kultusza. Tudjuk jól, nagy klasszikus íróinknak három ilyen választott korszaka van, a török kor, a Rákóczi-kor és 48-as időszak, amelyeket vissza-visszahoznak műveikben, gondoljunk csak Jókaira vagy Krúdyra. így van ez Mikszáthnál is, hiszen első verseinek, elbeszéléseinek jobbára a történelmi múlt volt az ihletője. Nagyon érdekes, ha megvizsgáljuk, hogy Mikszáthnál a személyes emlékekben is kimutatható egyfajta 48-as -, sőt Kossuth-kultusz, amelyik nem nélkülözi a kultuszra jellemző elhomályosító távolságtartást. S ha a fátyolt fellebbentjük, akkor kiderül, hogy nem is úgy történt mindez, ahogy az írói emlékezet megőrizte. Másrészt a műveiben is számos helyen találkozunk 1848-cal és szereplőinek megidézésével. Emlékezhetünk a Különös házasság nyitófejezetére, ahol a kis Kossuth Lajoska parittyával egymás után két csirkét vakmerően és ügyesen eltalál, és a két pataki diák, a történet későbbi főszereplői mondják: - Nagyra nőj fiam, talán még viszed valamire, hogyha süvölvény korodban már ilyen ügyesen irtod a kakasokat. - Egyébként itt az udvaron megjelenik egy másik kakas is, amelynek a tollára Napóleon neve van felfestve. A Mikszáth-család legendáriuma szerint a szklabonyai udvaron 1849 után sétált egy nagy farktollú kakas, amelynek a tollaira Kossuth nevét festették a Mikszáth-család tagjai, ezzel is bosszantani akarván a hatalmat. De ugyanígy nem igazolható tény az sem, hogy állítólag egyszer Helffy Ignácz azt mondta Mikszáthnak, hogy Kossuth szeretné megismerni a műveit, mire Mikszáth összekészített egy paksamétát, és elküldte Kossuthhoz. írt hozzá egy levelet, hogy tisztelt uram, nagyon örülök az érdeklődésének, itt vannak a könyveim, de egyébként azért is örülök, mert én még láttam önt szónokolni a gyarmati megyeháza erkélyén. Ami azért érdekes, mert Kossuth nem szónokolt a gyarmati megyeháza erkélyén (nincs is erkély a megyeházán). Mikszáth pedig másfél kétéves lehetett ekkor, tehát igencsak karonülő csecsemő volt, semhogy hallhatta volna Kossuthot szónokolni. Ez is már a kultuszképződés erejét és hatását mutatja. De sorolhatnám tovább a műveit, amelyben a 48-as kultusz mint téma megjelenik. Ilyen például a Tavaszi rügyek diáktörténete, a Petőfi-legenda Selmecen című visszaemlékezésszerű elbeszélés, Egy éj az Arany bogárban, Tekintetes uraimék, Mácsik, a nagyerejű, Huszár a teknőben. Többször is megírja a kocsisuk, Suska Mihály történetét, aki szinte egyedül vette be „Branyicskó várát" satöbbi. 8
