G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

G. Merva Mária: Negyvennyolc a ponyván

„Szivök trónusára Kossuthot helyezték, És hű szeretetök fényével övezték, Bujdosása utja mint tejút az égen, Olyan tündöklő és fényes vala épen. Hát az áruló hős hol bujdosik, merre!? Atkozá a nemzet, mivel rabbá tette, S hogy nyomorúbb legyen, azok is megveték, Kik árulásának gyümölcseit szedék." Fennmaradt egy kolligátum, mely két elbeszélést tartalmaz Kossuth Lajos életéről, 1904-ben adta ki Rózsa Kálmán és neje. Mindkettőnek Krónikás a szerzője. Az Erdélyben játszódó Akit Kossuth homlokon csókolt című rövid elbeszélés története az, hogy egy Miklós-huszár talpraesett markotányos felesége hőstettet hajt végre, leleplezi a császáriakhoz húzó csapatkapitányt, és elejét veszi a tervezett árulásnak. Az előadott esetnek annyi köze van Kossuthhoz, hogy a hír eljut a kormányzó fülébe is, aki magához hívatja a szép menyecskét, és „hősies tettéért homlokon csókolta a haza nevében!" A jó asszony aztán ezt a csókot tartotta élete legnagyobb dicsőségének. A Kossuth Lajos ezer veszedelemben című elbeszélés a ponyvákra jellemző mozaikjelenetes szerkesztéssel készült. A ponyvaszerző nem sokat bíbelődött a dramaturgiai szükségszerűséggel. Több szálon fut több cselekmény, de ezeknek jóformán semmi közük sincs egymáshoz, legfeljebb Kossuth személye köti össze őket egy laza szállal. A történet végén, amikor az osztrák tisztek elfogják Kossuthot, és le akarják lőni, nos, a feszültség eme tetőpontján a következő történik: „Már rá is emelte a pisztolyt, midőn Kossuth ránézett azokkal a szép kék szemeivel. Ez a pillantás elbűvölte az osztrák tisztet, mintegy villamos áramként futott egész valóján keresztül, kezéből kihullott a pisztoly, önkéntelenül térdre esett Kossuth előtt, lázas sietséggel föloldotta kötelékét s azután bűnbánó hangon rebegte: - Bocsánat! bocsánat! Kossuth meg is bocsátott neki." Mindenki örömrivalgásban tört ki. „Éljenezve fogták körül Kossuthot s boldog volt az, a ki csak ruháját is érinthette." A ponyvaszerző mindenáron azt akarja sugallni, hogy Kossuth nem mindennapi ember volt. Nemcsak történelmi cselekedeteivel, de kisugárzásával, személyiségének varázsával is hatott az emberekre. Kossuth Lajos még a betyárokat is meghódítja - mondja egy másik ponyva címe. Szavának varázsereje, csodás hatalma csak Jézuséhoz hasonlítható. Nem véletlen, hogy sokszor bibliai fordulatokkal éltek a ponyvaszerzők, hogy a Jézus-történet elemeit, paneljeit vették át gyakran, hiszen olyan olvasóközönségre akartak hatni, amelynek csak a biblia és a kalendárium jelentette a betűélményt. Negyvennyolcnak köszönhette egészen sajátos ponyvakarrierjét a betyárság. Míg a XIX. század elején a ponyvatörténetek, - balladák, népköltészeti alkotások egyértelműen elítélték a zsiványokat, addig a század második felében ők lettek az 70