G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Tompos Lilla: 48 hatása a magyar viseletre

buzdulásukban még az úri rend is szűrben járt. 3

7Öltözékeiket azonban nem a szűrszabókkal, hanem a polgári szabókkal varratták, akik ekkorra kénytelenek voltak megtanulni e viseleti darab készítését is. A nemzeti múlt jelentős személyiségeiről a 19. század folyamán több ruhadarabot is elneveztek. Legismertebb talán és bizonyára e sorban az első jól dokumentálható az atilla, melyről 1825. augusztus 6-án August Sedlnitzky császári belügyminiszternek küldött titkosrendőri jelentés szerint „...a nemes ifjak az Árpádok és a hunok ősrégi viseletét újra behozni elhatározták.... Minden jel arra mutat, hogy ez az ősrégi viselet behozatala nem a véletlen műve, hanem holmi gonosz célzattal (bösartige Tendenz) van összekötve."

3

8 Ez a tendencia bármennyire gonosz célzatúnak tűnt is, jól beleillik a 19. századra Európa-szerte jellemző historizáló szándékba. A század közepétől ismerjük az atilla rövidebb változatát, az árpádkát, a kettős ujjú kazinczyt, a magas állógalléros zrínyit, a prémszegélyű dolmányt a Csokonait, a téli, hosszú változatot a budát.

3

9 A reformkor személyiségéről, Deák Ferencről nevezték el a bő felöltőt, a deákot és a deákszűrt is, annak nyakas — állógalléros - változatát pedig Széchenyi-szűrnek nevezték. A korábban Schiller-gallérként ismert kihajtott inggallért a mai napig Petőfi-gallérnak hívjuk.

4

0 Kétségtelenül a kor legnépszerűbb alakja Kossuth Lajos volt. Bár a kor jeles férfiai közül többen is hasonló szakállal ékeskedtek, mégis róla nevezték el azt a körszakállt, mely a nemesi előjogok megszűntével a parasztság körében népszerűvé vált. A körben felhajtott karimájú, pörge, "Kossuth-kalap" is róla kapta a nevét, bár az 1848-as tábornokok is ezt viselték. 1850-ben betiltották ugyan, de még a 20. században is kedvelték az Alföldön és Erdélyben egyaránt. Talán a tiltás éveiben készítette - most a Néprajzi Múzeum gyűjteménye őrzi - egy bánffihunyadi kalapos azt a puhakalapot,

4

1 mely a beléje rejtett Kossuth-portré által válik Kossuth-kalappá, bár formájában nem követi azt. Kossuth neve benne él a kazári népviselet „Kossuth-gyász"-ában is. Vörös és fekete nyomott mintás szoknyából, fekete kötényből áll, és a képen látható sötétkék, fehér virágos kékfestő kendő egészíti ki. (14. kép.) Távoli rokon elhunytakor, félgyászban, adventben, böjtben viselték az éltesebb asszonyok 1945-ig.

4

2 Kossuth-bankós a neve annak a tardi keresztszemes hímzésnek, mely 1860-70 körül keletkezhetett és még az 1950-es években is ezzel a névvel illették. Férfiingeket, női ingvállak ujját és nyakát, de kötények, kendők szegélyét is díszítették vele.

4

3 (15. kép) A vörös és kék pamutfonallal hímzett ujjvégekből nagy számban találhatunk a Néprajzi Múzeum raktárában. Felfedezhetjük benne a Kossuthbankók közül a legelsőként megjelenő az úgynevezett vörös hasú, a kétforintos négyszöges - csillagformát - és íves mezejének - fekvő tulipánra emlékeztető — végtelenített mustráját.

4

4 (16. kép.) 126