Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Szilágyi András: Hann Sebestyén két magyarországi ötvösművéről

Szilágyi András Hann Sebestyén két magyarországi ötvösművéről A barokk kor egyik legkitűnőbb, s Európa-szerte talán legismertebb magyarországi ötvöse, Hann Sebestyén (1645-1713) 1675-től közel negyven éven át tevékenykedett Nagyszebenben.

1 Eseménydús, viszontagságos időszak ez; döntő jelentőségű politikai események követték egymást, melyek a város és tágabb környezete további történetét hosszú időre meghatározták. 1690-ben, Apafi Mihály halálával nem csak az ő közel három évtizedes uralkodása, de egyszersmind az erdélyi fejedelemség mintegy másfél évszázados korszaka is lezárult. A török elleni felszabadító háborúk átütő sikere nyomán alapvetően megváltozott a Habsburg uralkodó, I. Lipót keleti politikája, s ezzel összefüggésben némiképp átrajzolódott Erdély közigazgatási térképe is. A fejedelemség korábbi székvárosa, Gyulafehérvár szerepe katonai szempontból továbbra is jelentős maradt, ugyanakkor a központi fekvésű szász királyi város, Nagyszeben vált a térség közigazgatási centrumává. 1691-től itt működött ugyanis-közvetlenül Bécs alárendeltségében - az újonnan létrehozott erdélyi főkormányzóság, az úgynevezett Gubernium." 1 Életpályájáról és munkásságáról máig alapvetó összefoglalások, a korábbi irodalom áttekintésével: Mihalik Sándor: Der Goldschmied Sebastian Hann. = Acta Hungáriáé Artium 16 (1970) 151-200. o. (ezután: Mihalik 1970); Guy-Marica, Viorica: Sebastian Hann. Cluj, 1973. (ezután: Guy-Marica 1973) 2 A

z erdélyi közigazgatóság változásaihoz, s azok következményeihez vö.: Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Budapest, 1973. főleg 149-151. o.; Erdély története II. kötet (1606-tól 1830-ig). Szcrk.: Makkai László-Szász Zoltán. Budapest, 1986. 881-885. o. 27