Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai

„Az Aszszonyoknak leg-ékesebb szóllások a sírás, a' mely némellyeknél gyengeségek miatt, szokásbúi épen természeté vált." (OSZK II. 78.) Aforizmáinak túlnyomó többsége korhoz kötött, akadnak azonban örökérvényű, ma is aktuális, eredeti gondolatai. „Görögöket Demosthenes, Romaiakat Cicero, a' mire akarták, reá beszéllették, most mind a' kettő helyett vagyon a pénz." (OSZK III. 92.) „Nagy ember lévén, ne lakjál mindenkor a' városban, hanem közel hozzája, mind azért, hogy meg-keressenek azok, a' kiknek szükségek vagyon reád, mind pedig, hogy a' tselekedetidre vigyázó és tzirkáló emberektül ment lehess, valamikor tettzik." (OSZK IV. 76.) Akár ars poeticának is tekinthetjük a következő böl-csességet: „Minden ételnél jobban rágd-meg szavaidat, mert ételünket magunk gyomra emészti, de beszédinket mások ítílete." (OSZK II. 99.) Ezek a gondolatok lehetőséget adnak arra, hogy jobban megismerjük Grassalkovich Antal mentalitását, világnézetét, meggyőződését. Gondolatai által közelebb kerülhetünk személyiségéhez. Amit leírt, állított, azt egész életműve hitelesítette, szavai mögött tettei, maradandó alkotásai (kastélyok, templomok) állnak aranyfedezetül. Külön kell értékelnünk a nyelvhasználatban is megnyilvánuló magyar öntudatot. Csatlakozott a magyar nyelv elterjesztésére irányuló csekély számú törekvéshez. Amikor a kor általános iránya inkább az elmagyartalanodás felé vezetett, ő a nemzeti műveltség meghonosításán fáradozott. Grassalkovich a hagyományos rendi felfogás híve volt a felvilágosult abszolutista felfogással szemben. E kétféle felfogás az 1764/65-i országgyűlésen konfrontálódott a legpregnánsabban. Grassalkovich a feudális rendi érdekeket védelmező gróf Batthyány Lajos nádor és gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsek oldalán állt. Noha a késő barokk kor rendi álláspontjának híve volt Grassalkovich, mégis az őt jellemző tulajdonságok: a józan értelem és hasznos emberség felvilágosult személyiséggé tették. A nemzeti öntudat jegyében magyar nyelven írott irodalmi művével már a hazai felvilágosodás öntudatlan előkészítői közé sorolható. 70