Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai

társalgási könyvek jelentek meg. Gróf Grassalkovich Antalról közismert, hogy tudott latinul, magyarul, németül és szlovákul.

1

3 Francia nyelvű levelei nem maradtak ugyan fenn, de valószínű, hogy bírta ezt a nyelvet is. Abban az anekdotában, amelyben Mária Terézia az 1751-es gödöllői látogatásakor furcsállja, hogy nincsenek képek, festmények Grassalkovich kastélyában, franciául folyik a társalgás a királynő és a gróf között.

1

4 A II. Grassalkovich Antal katalógusában szereplő könyvek közül azok, amelyek I. Grassalkovich Antal halála, tehát 1771 előtt jelentek meg, elvileg akár a gróf könyvtárához is tartozhattak. Megtalálhatók ebben a könyvtárban a francia felvilágosodás legjelentősebb szerzőinek (Diderot, Rousseau, Montesquieu, Voltaire) művei is. A katalógus mutatta könyvrend egyébként nem túlságosan igényes olvasói szokásról, gyakorlatról árulkodik: Voltaire filozófiai műve egy polcon tanyázik a lekvárok, likőrök és gyümölcsök elkészítéséről írott szakkönyvvel. Nemességünk ebben a korszakban sokat áldozott a nemzeti építészet, képzőművészet, zene európai színvonalú fejlesztése érdekében, de szinte semmit a nemzeti irodalomért. Egyébként is ez egy apályos korszaka a magyar irodalomnak, nem születtek kiemelkedő művek, nem voltak kiugró alkotók. Az önéletírás, memoár, napló a magyarországi barokk reprezentatív műfaja (Bethlen Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Áiva Bethlen Kata önéletírásai). A magyar rokokó két nagy alakja, Faludi Ferenc és Mikes Kelemen külföldön kapta az impulzust, ott kezdett el alkotni, sőt Mikes leveleit a kortársak nem is ismerhették, mert csak később jelentek meg itthon, tehát nem hathatott a saját korában. A század legkeresettebb kiadványa a kalendárium volt.

1

5 A magyar irodalomnak, könyvkiadásnak gróf Grassalkovich Antal is csak csekély mértékben volt támogatója. Három ilyen esetről tudunk. A máriabesnyői kapucinus kolostor évkönyveinek feljegyzései szerint Grassalkovich sokat áldozott imádságos és énekes könyvek nyomtatására. Nem sokkal halála előtt ő nyomtatta ki és köttette bőibe Szenczi Jaroslaus besnyői 13 Fallcnbüchl Zoltán 1996. 12. 14 Reiner Bertalan 1891. 23.; Rónay Mária 1933. 5. 15 Klaniczay Tibor 1964. 395., 506., 508.; Kosáry Domokos 1983. 52. 62