Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Szilárdfy Zoltán: Szilassy János gödöllői útmutatójának értelmezése

kínhalált szenvedett. Kinek átvert oldalából víz csurgott és drága vér, a halálnak végső harcán táplál minket Szent Kenyér." Az eredeti latin himnusz-szövegek megzenésítésével annak értelmezését leghitelesebben W. A. Mozart művészi zsenialitása ajándékozta az egyetemes kultúrának. A zenemű mélységes átéltségéből kicsendülő áhítat kifinomult harmóniáiban mintha Szilassy János útmutatóinak színes ragyogását érzékelhetnénk. A gödöllői monstranciának külön érdekessége a térdenálló Veronika alakja a Krisztus-arc lenyomatával fehér kendőjén. (Veronika figurájának hasonmását Szilassy János varannói pacifikáléjának miniatűr festményén látni.) A térdével egyvonalban feliratos tábla: DÍSSIPENTUR, QUI ODERUNT TE, A FACIE TU A. Psal. 40. („Széledgyenck-el... az ő orcája-elől a kik őtet gyűlölik.") Szilassy mester szabadon idézte a 67. zsoltárt, s tévedésből jelezte 40.-nek. Veronika az oltáriszentséget imádó és engesztelő lélek típusa - az elutasító felirat pedig azon hitújítókra vonatkozik, akik Krisztus valóságos jelenlétét tagadják. Veronika kendőjén a szenvedő Krisztus arca látszik, aki a vele egyesülő áldozó lelkében szintén kialakítja vonásait. Az együttszenvedésen kívül, Veronika kendője a kenyér színének fehér leplét is jelzi, ugyanis a szentségtartó, mint hatalmas ékszer, csupán keretezi azt a kincset, amelyben a hit látása számára megnyílik az örökkévalóság Aquinói Szent Tamás himnusza szerint: „Jézus, most csak arcod leplét láthatom, Add meg, Uram, amit úgy szomjazom, Boldogan, lepletlen lássam színedet, És dicsőségedben dicsérhesselek." 57