Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Lábadi Károly: Besnyő barokk Mária-kultusza

helyére a Kosdról kapott oltárt, amelyet a főoltár mögé a már náluk levő vizafogói

1

5 eredetű oltárrésszel kiegészítve, szerelték, s arra állították a Szerecsen áriát. Nem túl mély, vörös hársonnyal bélelt fülében üvegfallal védetten látható. Körülötte többnyire ezüstből készült offerek, akárcsak a kétoldalt felfüggesztett üvegvitrinekben, vannak felerősítve. A szobor kultusza igazából nem alakult ki. A búcsújárók máig „Megnézik, különösen, aki először van itt, és még nem látta, de tisztelni nem tisztelik."

1

6 A kapucinus rend besnyői évkönyve őrzi a csontból faragott Máriakegyszobor megtalálása történetének archetípusát. Nemcsak korabeli jegyzőkönyv készült feltalálásáról, hanem részletezi a História Domus is. A későbbi irodalmi utalások e kútfőre támaszkodnak: A templomépítésre kiszemelt romos területet megtisztító munkások közül Fidler János

1

7 gödöllői kőművessegéd előzőleg álmot látott. Valaki közölte vele, hogy ha ásni kezd a régi templom romjai között, akkor majd egy szép tárgyat talál. 1759. április 19-én pihenő közben határozta el, hogy a mondott helyen ásni kezd. Alig látott hozzá, csákánya máris egy kemény tárgyba ütközött. Jókora kő volt. Amint elmozdította, s széthányta az alatta leve? porhanyós földet, egy csonttárgyat talált. Megmutatta Tóth Márton isaszegi napszámosnak, aki megtisztogatta a rárakódott földtől, s megdöbbenve kiáltott fel: „íme, itt van az álmodott szépség!"

1

8 „Hisz ez a Boldogságos Szűz Máriának a szobra!"

1

9 Ezek voltak azok a mondatok amelyek Besnyő további sorsát meghatározták s összeforrasztották Mária nevével. 1759. május 4-én előzetes többszöri kikérdezés után a szobrot megtalálók a gödöllői templom főoltára előtt eskü alatt cgybehangzólag újból megerősítették az előkerülés körülményéről tett vallomásukat. 15 Szent Mártonról elnevezett budapesti lelkészség, Váci út 87. 16 Schram Ferenc 1975. 283. 17 Fidler János 1723-1795. ápr. 16., Gödöllő. In A római katolikus plébánia halotti anyakönyve 1773-1825. 32. p. 18 Odrobenyák Nepomuk János 1875. 71. 19 Idézi P. Bartal Ince 1929. 38. 40