Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Lábadi Károly: Besnyő barokk Mária-kultusza

Lábadi Károly Besnyő barokk Mária-kultusza Amikor 1743-ban Grassalkovich Antal Bossányi Krisztina fiától örökáron megvette a gödöllői birtokrészt, Besnyő lakatlan puszta volt. Teljesen 1749-ben került a gróf kezére, miután kielégítette a Bossányi-örökösök követeléseit. A török hódoltság előtti virágzó életnek ekkorra már semmi nyoma se maradt. A puszta tetszhalálából csak a később elkészült kápolna köré szerveződő búcsújárás kisarjadásának hatására kezdett éledezni. A búcsújáróhely keletkezéséről szóló történeteket gazdagon kiszínezte a néphagyomány.

1 A leginkább közszájon forgó história azt beszéli el, hogy Grassalkovich gróf nejét egy alkalommal hatvani kastélyukból négyesfogatukon Gödöllőre visszatérve a „a lovak elragadták, és a kocsis nem tudta őket megfékezni. Mikor a vágtató hintó az országútnak ahhoz a kanyarodójához érkezett, mely a mai kapucinus templom helyén lévő dombot megkerüli, elkerülhetetlennek látszott a katasztrófa, mert ha az eszeveszetten vágtató lovakat a kocsis most nem tudja megfékezni, úgy a fordulóban a hintó fel fog borulni, és a grófnő összetöri magát. Nagy szükségében Grassalkovichné az istenhez fohászkodott segítségért, és íme, éppen a fordulóban a lovak maguktól megcsendesedtek, s a hintó megállott. Éppen e helyen, a dombtetőn egy templom romjai állottak..."" Vagy: Grassalkovich neje Besnyőnél kocsikázott, ahol „az egykori templom vagy nagyobbszerű kápolna bemohosodott százados romjai állottak", elhatározták, „hogy Isten iránti háládatosságából a bőségesen vett jókért, különösen a boldogságos Szűz Mária tiszteletére lóretomi kápolnát"

3 építenek. Más történet azt beszéli el, hogy a gróf harmadik feleségének, az igen vallásos Klobusitzky Teréz leghőbb kívánságát vélte teljesíteni, amikor a 1 L. Bővebben Schram Ferenc 1975. 283 - 284! 2 Berente István dr. 1938-1940. 122. 3 Odrobenyák Nepomuk János 1875. 69-70. 37