Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Szilágyi András: Hann Sebestyén két magyarországi ötvösművéről

fogadalomtétele tette lehetővé. A barokk kor hazai művészetpártolásában ez agyakorlat különösen nagy szerepet játszott; elég ha a 17. század második feléből Esterházy Pál nádor, illetve a 18. század derekáról Grassalkovich Antal (1693-1771) ilyen irányú, közismert tevékenységére utalunk. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a barokk kori templomok votívtárgyainak többségét olyan megrendelő készíttette, akik a korszak rendi hierarchi-ájának más, egy-két szinttel alacsonyabban álló rétegét képviselték. A sárospataki születésű szamosfalvi Mikola László (1665-1742) az erdélyi középnemességnek ahhoz a köréhez tartozott, amelynek tagjai tekintélyes hivatalt vállaltak s töltöttek be az az idő tájt újjászerveződő erdélyi jogszolgáltatásban. Tanulmányait a kolozsvári jezsuitáknál végezte, 1697-től rövid ideig Bécsben, majd 1699-től Erdélyben tevékenykedett, ahol a Guberniumnak alárendelt királyi töivényszéki tábla ülnöke volt több mint két évtizeden át. Nevét a hazai irodalomtörténet is számon tartja. Családtörténeti munkái ma is forrásértékűek, s nem kevésbé jelentős az az általa kiadott, nyolcvanhét oldalas imakönyv - Lampas Pietatis Accensa címmel -, amely a barokk kori katolikus kegyességi irodalom említésre méltó alkotása. Korábban Szabó Károly nyomán kolozsvári nyomtatványnak vélték, az újabb kutatás megállapította azonban, hogy a nagyszebeni nyomda kiadványaként látott napvilágot 1694-ben.

S Kiadója, Mikola László azokból az imádságokból és fohászokból állította össze e latin nyelvű kötet szövegét, amelyek a barokk korban a leggyakrabban hangzottak el a nyilvános szertartások alkalmával, illetve a magánáhítat során. A könyvben megtalálható, egyebek között, Szent Ambrus Te Deum laudamus - kezdetű ismert himnusza, továbbá Dávid király hét bűnbánati zsoltára az Ószövetség könyveiből, valamint a Keresztény hívő testamentuma címen ismert imádság, benne a „Hiszek egy"-nek a tridenti zsinat határozata által elismert és approbált szövegváltozatával: Credo in Deum... Patrem, Filium et Spirit! Sanctum, qui est Creator, Redemptor ct Sanctificator meus". Amit ez utóbbi tény önmagában is jelez - nevezetesen 7 Szelestei Nagy László: Mikola László. In: Új Magyar Irodalmi Lexikon. II. kötet. Főszerk.: Péter László. Budapest, 1994. 1380. o.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. kötet. Budapest, 1902. 1360-1361. col. 8 Régi Magyar Könyvtár. II. kötet. Szerk.: Szabó Károly. Budapest, 1885. Nr. 1774. 482. o. 34