Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

XII. A vég - és ami ezután következett

88 Visszatérve Magyarországba, a hazai törvényhozás védelmébe vette. Zárgondnokság alá helyezte a birtokot. Széchényi István is kinyújtotta felé segítő kezét, s ekkor a harmadik Antal némileg jobb belátásra tért. A Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház részére telket adományozott, az 1838-as pesti árvíz áldozatain élelmiszeradománnyal segített. A nagy költekezésről azonban nem tudott leszokni, s ha volt pénze, azt elosztogatta érdemesnek-érdemtelennek. Nejétől, Esterházy Mária Leopoldina hercegnőtől nem születtek gyermekei. Vagyonát — ami maradt elhalt nővére után férje, Viczay Károly gróf örökölte. Ennek révén került a Grassalkovich családi levéltár előbb a Viczay birtokra, Hédervárra, majd onnan az Országos Levéltárba, ahol 1956-ban nagyobbrészt elégett. Mária Terézia a kamaraclnökhöz írott levelei azonban nem voltak Héderváron. Ezeket az állampolitikailag fontos dokumentumokat a királynő mindjárt az elnök élete végén visszakérte, és vissza is kapta. A Habsburg-ház házi levéltárába kellett kerülniök, de ott már az 1930-as években sem voltak meg. Mi lett velük? Nem tudni. Pedig értékes forrásként szolgálhattak volna Magyarország 1740 és 1771 közti történetéhez, s talán a kép is, melyet a kamaraelnökről fel lehetett vázolni, színesebb és gazdagabb lehetne általuk. Mivel az osztrák levéltárakat az 1920-as években, és különösen 1945-ben, nagyon súlyos károk érték, ezek a források most már rejtve maradnak előttünk, az utókor előtt. Hiába. A történelem selejtez. Az iratoknak, leveleknek is éppúgy megvan a maguk sorsa — ezen a tájon különösen mostoha sorsa -, mint a könyveknek — és az embereknek. Sic fata voluere — így akarta a Sors. *** A történetíró megáll Máriabesnyő kriptájának, Johann Georg Dorfmeistertől készített, dúsan faragott szarkofágja előtt. Felidézi magában Grassalkovich egyik gondolatát. „Nincs jobb a világon mint jót cselekedni, Istennek szolgálni s vigadni" (EK kézirat, 222.). Szeretné megkérdezni az itt nyugvótól: mi volt hát életének titka - mi volt az, ami még lényeges, és amiről a történeti források nem beszélnek...? .... És mért kellett Hamvay kapucinus atya jóslatának a családon beteljesednie...? De a máriabesnyői kripta halottja nem felel.