Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

IX. Gödöllő ura

60 kamarai mérnököt, majd utóbb Kneidinger Andrást a hivatalos munkán túl, saját birtokán is foglalkoztatta, utóbbira bízta birtokainak feltérképezését is. Nemcsak a tisztviselőket tudta magának megnyerni, hanem a jobbágyokat is: ismert volt róla, hogy sétálgatás közben beszédbe elegyedett velük, érdeklődött sorsuk iránt, s ha arra szorultak, segített rajtuk. Különösen élete utolsó évtizedében nagyon megnőtt a Gödöllőről származó diákok száma is a pesti kegyestanítórendi (piarista) gimnáziumban. Nemcsak nemesek fiai — mint Nolli vagy Csépán uradalmi tisztek gyermekei —, hanem polgárok és más nem nemesek gyermekei is eljutottak oda, olyanok mint Waldstein, Bella, Dvorány, Gruberth, Kfellner, Hajdú nevűek, jobbára az uradalomban dolgozó iparosok sarjadékai.

1" Bár a piarista atyák bárkit szívesen fogadtak, aki náluk tanulni kívánt, de valószínűnek, sőt biztosnak látszik, hogy a tanulásban Grassalkovich, az egykori piarista diák is támogatta a fiatalokat anyagilag. Természetesen, nemcsak a gödöllői birtokán élőkkel törődött, hanem a máshol lakókkal is. Bátran fordulhattak hozzá alattvalói ügyes-bajos dolgaikkal. A hozzájuk fűződő patriarchális kapcsolat miatt birtokai nem voltak racionális gazdasági nagyüzemek, de ezt ö nem bánta. Figyelemre méltó, hogy a sok politikai, hivatali, birtokigazgatási gond mellett mennyi mindenre jutott ideje. Személyi kapcsolatait is ápolta, az ismerős főnemesekkel, ha valamilyen alkalom adódott, udvariassági levélváltásba is szívesen bocsátkozott. Fekete Györgynek például, mikor 1762 novemberében alkancellár lett. Gyöngyösről mindjárt sietett gratulálni, ezúttal latin nyelven."

2 Sokan olyanok is fordultak hozzá ügyeikkel, akik semmiféle jogviszonyban nem voltak vele, csak segítségét kérték. Például Schmaus Simonné Weinreich Katalin polgárnő. Pest város bábája, akinek szakmai tudását rosszakarói kétségbevonták, és állásából el akarták mozdíttatni, hozzá fordult ügye kivizsgálását kérve."' Grassalkovich írt a városnak, és Schmausné nemcsak hogy elégtételt kapott, de utóbb egész Pest vármegye főbábája lett. A kamarai kinevezéseket szigorúan kezében tartotta. A Magyar Kamara hivatalnoksága az egész királyi tisztviselőkar nagy többségét alkotta. Sokkal több volt a személyi állománya, mint a Kancelláriának és a Helytartótanácsnak. Grassalkovich ekkor lényegében az egész magyar királyi hivatalnokságot, a közszolgálat legfontosabb részét kezében tartotta. Idős kora ellenére is, ha tehette, még a hatvanas éveiben is, meglátogatta a sóügy hivatalait, melyeket biztonságos épületekkel és megfelelő szolgálati lakásokkal igyekezett ellátni. De azért minden országos gondja, teendője mellett is főként gödöllői földesúr maradt. Itt sem hagyta abba az építkezést. A Hamvay-kúriára, mely a kastély felépülése óta segédépületté vált, vendégfogadóként és lóváltó-állomásként szolgált a '" Kegyestanítórend Levéltára. Budapest, Pesti Kegyestr. Gimn. Matricula Studiosorum. 11

2 OL, MKL, E 584, Jogügyig Ltr., Fekete György, 16. csomó. 1762. november 29. " ' Bp. Fővárosi Levéltár, Pest város Itra, Intimata a.a. 3722.