Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
IX. Gödöllő ura
55 kápolna azután, az ide zarándoklók nagy száma miatt hamarosan szűknek bizonyult, ki kellett bővíteni, ami egy évtizeden belül meg is történt. A máriabesnyöi templom megépítése mintegy a betetőzése volt Grassalkovich templomépítő buzgalmának. Ő maga az 1730 és 1740 közt uralkodó XII. Kelemen pápa engedélye alapján utazásai alkalmával hordozható tábori oltárnál is hallgathatta a szentmisét." A templomokat elsősorban az alattvalói részére építtette. Besnyőn azonban gondolt arra is, hogy majd ide fog temetkezni. Egész élete során nem kevesebb, mint 33 templomot és kápolnát építtetett vagy hozatott rendbe. Közülük a soroksáriról, mely jóval korábban készült el, mint a gödöllői vagy a besnyői, a kortársak úgy nyilatkoztak, hogy az akár egy szabad királyi városban is állhatna. 100 Egyesek úgy tartották, hogy ezekkel a templomépítésekkel nyugtalan lelkiismeretét kívánja megnyugtatni. Kastély- és kúriaépítései — összesen 13, ebből 7 kastély és palota — amúgy is nagy gyanúba hozták őt. Javainak eredetére célozva egy kapucinus páter, Hangay nevű, szellemes, de csípős epigrammát szerzett. 10 1 Grassalkovich azonban élőszóban is mindig tiltakozott az ellen, hogy vagyonát inkorrekt módon, hivatali hatalmával visszaélve szerezte volna. 10 2 Jelmondata is — melyet a Magyar Kamara épületében felfüggesztett portréján lehetett olvasni — így szólt: „Tuta conscientia optimus consiliarius. Fac bonum omnibus, quam diu poteris." Azaz: „A nyugodt lelkiismeret a legbiztosabb tanácsadó. Tégy jót mindenkivel, amíg csak megteheted." 10 3 Egy bizonyos. Most már más, valami több is Gödöllőhöz és a közeli Máriabesnyöhöz kötötte a kamaraelnököt, mint a kastélya és a birtokainak központja. 1760-ban alakult meg, Mária Terézia óhajára, a Magyar Nemes Testőrség, 135 fővel, gróf Pálffy Lipót testőrkapitány parancsnoksága alatt. Pálffy Miklós kancellár már 1760 március 17-én jelentette az uralkodónak, hogy Grassalkovich kamaraelnök '''' Závodszky i.m., 76. I Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése Buda és Pest környékének helységeiben. (In Tanulmányok Budapest múltjából, XVIII. köt. Bp„ 1971, 15 1. I.) „Congeries lapidum multis eongesta rapinis Corruet, et raptas alter habebit opes." „Köhalmaz, vétkes rablással gyűjtve rakásra Összerogy és idegen bírja rabolt javait." Grassalkovichot nagyon elkeserítette ez az epigramma, és ezért Hangay kijavította versezetét a következőképpen: „Congeries lapidum multo eongesta laboré Nee ruet, nec istas alter habebit opes." „Köhalmaz sok fáradsággal gyűjtve rakásra Megmarad és idegen nem lesz a birtokosa." Idézi: Odrobenyák Nep. János: Gödöllő hajdan és most. Bp., 1875. 62. I. 10 2 Odrobenyák i.m. 40.. 42., 62., 92. és 94. I. 111 1 Schanis, Franz: Vollständige Beschreibung der königlichen Freistadt Ofen in Ungarn. Ofen 1822, 349. I.
