Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

VI. A Vitam et sanguinemtől a kamaraelnökségig

29 télykápolna — mai nevén: Vártemplom — a XVII. századi református templom helyén épült fel. Grassalkovich, aki a templomban jelenlétét állandóan hangsúlyozni akarta, a templom végében az emeleti erkély — a földesúri imádkozóhely — alatt saját kép­mását, mellképét helyeztette el. A templomot azonban, melynek védőszentje Nepomuki Szent János lett, csak 1749. május 16-án szentelték fel — ugyanabban az évben, amikor a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére emelt Szűz Mária szobor is elké­szült a falu piacterén. Grassalkovich nem volt vallásilag türelmetlen. A reformátusokat telekkel, pénz­zel, építőanyaggal kárpótolta. Az ő templomuk már 1745-ben elkészült. A község lakosságának nagy része akkoriban a református hitet követte, s a földesúr velük is jó viszonyt kívánt fenntartani. 1744 folyamán a személynök nagy utakat tett. Levelezése tanúsága szerint janu­árban Bécsben volt, aztán az Alföldön, Kecskeméten és Arad megyébe utazott. Az év vége Polnisch-Ostrauban (Ostravában), a morva határszélen találta. De közben a nyár folyamán a gödöllői építkezéseket ellenőrizte. Ebben a korban az ötvenéves ember már idősnek számított; de nem így Grassalkovich. A személynök eddig inkább a Bécs-Pozsony-Pest-Gödöllő közti utat járta: a déli területek fokozatosan léptek be érdeklődési körébe. Mint Arad megyei főispán foglalkozott a Maros menti katonai határőrvidékkel. Ez a nagyrészt szerbek lakta terület eddig nem állt megyei joghatóság alatt. Grassalkovich azon igyekezett, hogy ezt újra beillessze az újjászervezett Arad vármegyébe. Ebben néhány e vidéken élő nemes — például a Vásárhelyi család és rokonsága — támogatta. Ennek fejében a megye igazgatásában jelentős szerepet biztosított nekik. 5 9 Borosjenőt, Világosvárt, Galsát visszakövetelte a katonai hatóságtól; ez hamarosan sikerült is. Hivatkozott az 1741. évi országgyűlés 18. törvénycikkére. A személynök ebben a kérdésben a Ki­rályi Tábla bíráit mind maga mellett tudhatta. 6 0 A Maroson túli Bánát visszaszerzése azonban nem sikerült, mert ott nemcsak az Udvari Haditanáccsal (Hofkriegsrat), hanem a Bécsi Udvari Kamarával is szembetalálta magát, s mint Arad megye főis­pánja, Temes, Torontál, Krassó egykori megyék ügyeiben nem volt illetékes. így is kissé túllépte a hatáskörét: a görög kereskedőknek, kik a török Porta alattvalói vol­tak, megengedte az Arad megyei vásárokra való járást; oltalomlevelét, melyet „Mi, Grassalkovich Antal..."-ként szinte felségi többes számban fogalmazott, mint „botrányost és a királyi tekintélyt kissebbítőt" a Kancellária megsemmisítette. 61 Mindez azonban nem ártott pozíciójának. 5 9 Márki Sándor: Arad vármegye története II. (Arad. 1895) 716. I 6 0 OL, Kane. A 1. Orig. Refer. 1745, nr. 10!., 103. 6 1 OL, Kane. A 1. Orig. Refer. 1745, nr. 55.

Next

/
Thumbnails
Contents