Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
VI. A Vitam et sanguinemtől a kamaraelnökségig
26 alapján. Eger mindenkor magyar nemes püspökeivel a hazai rendi önvédelem egyik központja volt, és egyben magyar nyelvű kulturális centrum. Mikor Grassalkovich Debrőt megszerezte, az egri püspök az az Erdődy Gábor, kinek apja, Kristóf is a Magyar Kamara elnöke volt, fivére, Erdödy György Lipót pedig 1720 óta a Kamara elnöke, mindnyájan a nemzeti-rendi különállástudat hordozói, hívei, kik magánlevelezésükben nem latinul, hanem magyarul nyilvánultak meg. A debrői uradalom megszerzése egyébként utólag nem bizonyult Grassalkovich számára szerencsés gondolatnak, mert az adóssága ez esetben fennmaradt, sőt azt még unokája, a harmadik Grassalkovich Antal is nyögte 1821-ben. Azonban az 1740-es években a birtok megszerzése még növelte a személynök tekintélyét és befolyását. Egyébként Erdődy Gábor egri püspök is ott volt Pozsonyban a Grassalkovich-szervezte jelenetnél, mint a személynök egyik leveléből kitűnik. 5 2 A pozsonyi jelenet meghozta Grassalkovichnak a királyi titkos tanácsosi címet: de hogy a személynökség és ez a tanácsosság összeegyeztethető-e, azt a Magyar Királyi Kancelláriának valamivel alá kellett támasztania. Ez az okadatolás ugyan sikerrel járt, de azért 1743. január 14-én a Kancellária úgy rendelkezett, hogy a személynök tartózkodjék a Királyi Táblánál, tehát Pesten. 5 1 1743-ban elérkezettnek látta Grassalkovich az időt arra is, hogy továbblépjen törekvései útján. A bárói rang már nem elégítette ki: gróf szeretett volna lenni. Kéréssel fordult tehát az uralkodónőhöz. Hivatkozott arra, hogy hivatali elődei a személynökség után mágnások lettek. Ő azonban tanácsos is: ezt a „nagyobb jelleg"-et (major character) gyermekei miatt kéri. A Kancellária tanácsosai egyhangúlag ajánlották, mivel „tényleges belső tanácsos". Batthyány Lajos kancellár és Koller József kancelláriai titkár aláírásával 1743. április 2-án nyerte el Mária Terézia beleegyezését, „placet"-jét. Ezzel belépett a magyar grófok sorába. 5 4 Ekkor kapta azt a címert, mely a királynő nevének kezdőbetűivel van díszítve. A címerpajzs négyosztatú, az első osztat ezüst mezejében zöld hármashalmon hátsó lábain álló vörös oroszlán látható kivont karddal: a második és a harmadik osztat kék mezőben kifeszített arany íj és nyíl felfelé fordítva, felettük jobbról csillag, bal felől félhold. A negyedik osztat vörös mezejében leopárd (oroszlán?) áll hátsó lábain, első jobb lábában kivont kardot tartva. A címerpajzs alsó részében, voltaképp különálló ezüst mezőben, zöld pázsitról rózsafa nyúlik fel zöld levelekkel és három rózsával. A címerpajzs közepén egy kisebb pajzs látható, arany mezőben vörös színű M.T. monogrammal — a királynőre való utalással. A címerpajzs felett kilenc ágú grófi korona van, melyen három koronás sisak áll: a középsőből növekvően egy kék ruhás magyar vitéz emelkedik ki, kezében kivont karddal, a jobb oldali sisakból a címerpajzsbeli Grassalkovich A. — Erdödy Györgyhöz 1741. ápr. 22 (Erdődy levéltár. Pozsony) • • OL. Kane. A 1 Orig. Refer. 1742, nr. 40. és 1743, nr. 13. 5 4 OL, Kane. A I Orig. Refer. 1743. nr. 32.
