Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)
A HAMVAY-KÚRIA KÖZMŰVELŐDÉSI SZEREPE - Az első lépések
Nagyközséggé minősítése után járási székhely lett, főszolgabíró vezetése alatt. Ez mindenekelőtt büntetőjogi rendezést vont maga után; a kihágások, a főszolgabíró hatáskörébe kerültek, a bűncselekmények pedig a járásbírósághoz tartoztak, ami természetes is volt Gödöllő úriszéki perekben viselt múltja után. Fejlődése szempontjából még megemlíthetjük azt is, hogy 1869 óta képviselői választókerület központja. 3 2 Gödöllőn intézményes fejlődésnek indult a hitelélet is; 1869-ben megalakul a Gödöllői Takarékpénztár, 1904-ben a Polgári Takarékpénztár, 1907-ben a Gödöllői Néphitelszövetkezet s végül 191 l-ben a Gödöllői Járási Hitelbank. 3 3 Mindezeknek vidéki érdekeltségük is volt. A nagyközség fejlődését elősegítő tényezők között fontos szerepet tölt be a vasútvonalak kiépülése. Az 1852-ben megkezdődött „Északi vasút" építése, - a forgalomnak való átadás után - jónéhány községet Gödöllőhöz kapcsolt. 3 4 Hasonló jelentősége volt a nagyközség életében a Veresegyház-Gödöllő közötti vonalnak, amely utat nyitott Budapest, illetve Vác felé. Végül kiépült a HÉV-vonal is, amelynek Kerepes-Gödöllő közötti szakaszát 1911 végén adták át a forgalomnak. (A Budapest-Kerepes közötti útszakasz már 1888. július 20-án megnyílt.) " Az eddig elmondottakból megítélhetjük, hogy Gödöllő központi fekvése, társadalmi, gazdasági fejlődése mindinkább komolyabb jelentőséghez jutott, amely egyre jobban sürgette egy középfokú kulturális intézmény életrehívását. Annál is inkább, mert egy gimnázium kapunyitása nem csak Gödöllő ifjúságának, hanem az említett vasútvonalak mentén fekvő falvak fiatalságának is művelődési szívügye, életkérdése volt. Az első lépések Gimnázium alapítására az első lépéseket 1911 elején tették meg. A kezdeményezők Podhorányi József helyi plébános és Kiss Ferenc főjegyző voltak. Tervezgetésiik során valamennyi típusú gimnázium alapítása szóba jött; így gondoltak magángimnáziumra, majd állami gimnáziumra s végül is szerzetes rendi gimnáziumban állapodtak meg. Ebben a véletlen is segítségükre volt. Dr. Siegescu József, egyetemi tanár ugyanis tudott a gödöllőiek tervéről, s szóba hozta azt dr. Lakatos Ottó előtt, aki a minorita rend tartományfőnöke volt. A hivatalos és érdemi tárgyalások a két megbízott között Gödöllőn, 1911. március 8-án kezdődtek meg, amelybe bevonták a képviselőtestületet is. Ez annyira magáévá tette a gimnázium és internátus alapításának gondolatát, hogy egy rendkívüli közgyűlésen 200.000 korona építési segélyt és az intézmény fenntartásá19
