Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)
Dr. Farkas György: A HAMVAY-KÚRIÁTÓL A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYIG, BEVEZETÉS
Dr. Farkas György: A HAMVAY-KURIÁTÓL A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYIG BEVEZETÉS Jól tudom, hogy a címben szereplő Hamvay-kúria első látszatra kevesebbet mond, mint amennyi a valóság. A kúria ugyanis csak a földszinti részt jelenti, az emeleti részt - amint később látni fogjuk - Grassalkovich Antal építtette rá. JMégis Hamvay-kúriáról beszélek, mert a földszinti rész, a maga mély fundamentumával, méteres vastag falaival, boltíves mennyezetével úgy meghatározza és hordozza az egész építményt, mint a fa törzse a koronáját. Történetük során egyetlen megbonthatatlan egésszé váltak. Maga az épület, mely homlokzatával a Szabadság térre néz, illetve egyik oldalával a Szabadság útra, a másik, mozi felőli oldalával pedig a Tanács* hivatalai felé nyílik, eddigi fennállása alatt több külső s főleg belső változáson ment keresztül. E változásokat mindig az szabta meg, hogy milyen célra használták az épületet. Végső fokon ugyanis - mint minden emberi alkotásnak - az volt a feladata, hogy igényeket, szükségleteket elégítsen ki. Az eltelt 320 év alatt - élete kezdő szakaszán - a kúria békés családi otthon volt, a földesúr lakóhelye. S később, amint növekedett azzal, hogy emeletet húztak rá, megváltozott a rendeltetése is; szálloda lett, átutazók, nyaralók és egyéb vendégek számára. De szolgált élete harmadik szakaszában közművelődési célokat is, 1916-tól napjainkig. Itt talált helyet ugyanis a minorita rendi gimnázium, a polgári iskola, majd az általános iskola egy csoportja. Végül 1972-ben helyet adott a Helytörténeti Szobának, 1978-tól pedig - az egész emeleti részen - a Helytörténeti Gyűjteménynek. Mindez falak lebontásával, ajtók berakásával, új falak felhúzásával járt, amelynek részletes időrendi leírása inkább műszaki kérdés, és forrásanyag hiányában meglehetősen kétes értékű vállalkozás. Természetesen a fontosabb belső és külső változásokat ismertetni fogjuk, annak a kihangsúlyozásával, hogy az épület az ősi fundamentumaira épített falakban soha sem változott. Az épület sorsának alakulásában — az említett emberi igényeken kívül - nagy szerepet játszott Gödöllő szép természeti fekvése, erdőségben gazdag környezete. De meg kell említenünk - főleg az épület közművelődési szerepénél - a lakosság áldozatkészségét, továbbá a település gazdasági és társadalmi fejlődését, mely a környező falvak központ8
