Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)
ELŐSZÓ (Faludi Ildikó)
A szakmai munka fellételeinek megteremtése ebben az időszakban rótta a legnehezebb feladatokat az intézmény munkatársaira. Az épület fokozatos birtokbavétele belső átalakításokkal járt együtt, amelyekkel párhuzamosan folyt a Gyűjtemény működéséhez elengedhetetlenül szükséges műszaki háttér kialakítása: így például a központi fűtés bevezetése, a biztonságtechnikai és műtárgyvédelmi rendszerek megalapozása, a legkorszerűbb technikai eszközök (fotós felszerelések, videómagnó, színes televízió, mikrofilmleolvasó) beszerzése. 1987 végén Polónyi Péter nyugdíjba vonult, de 1993 októberében bekövetkezett haláláig muzeológusként dolgozott itt. 1988 februárjában Varga Kálmán vette át a gyűjtemény vezetését, aki már az Erzsébet királyné-kiállítás megrendezése óta besegített az intézmény munkájába. Munkatársai segítségével kialakították u kiállítóterek és munkaterek (feldolgozó iroda, szakkönyvtár, restaurátor műhely, raktárak) körülményekhez képest optimális rendjét, ami önerőből végzett belső felújítási munkákkal járt együtt. (Ez az összes helyiség festési és mázolási munkálatait jelentette. 1991-ben a folyosókat szintén önerőből festették újra.) A szakmai feladatok közül a legfontosabb és legsürgősebb a műtárgyállomány szak- és segédgyűjteményekbe rendezése volt, amihez a raktárak kialakításán túl beszerezték a megfelelő polcrendszereket, szekrényeket és múzeumi dobozokat. Ezzel egyidőben vezették be a szakleltárkönyveket, katalógusokat, nyilvántartásokat is. Még ebben az évben felújították a két állandó kiállítást és létrehozták az Erzsébet királyné emlékszobát, ami ismét sok érdeklődőt vonzott ide - 1989-ben például a kenti hercegnőt. Mindezek eredményeképpen az intézmény 1988. december 12-én múzeumi rangot kapott. Az ünnepélyes múzeumavatásra 1989. április 8án került sor: ekkor nyílt meg a Séták a régi Gödöllőn című kiállítás. A múzeum szakmai tevékenységében kiemelt helyet kapott az országos gyűjtőkört jelentő gödöllői művésztelep (1901-1920) hagyományainak ápolása és a Grassalkovich-kastély rehabilitációs programjába való bekapcsolódás. Az előbbi terület legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy sikerült felkutatni a művésztelep alkotóinak leszármazottait. Ily módon került a múzeumba számos értékes műalkotás, kézirat, visszaemlékezés. Ennek is köszönhető az a két időszaki kiállítás, amit ebben a témában rendeztek: Mihály Rezső emlékkiállítás (1989), Nagy Sándor és Nagy Sándorné Kriesch Laura emlékkiállítása (1990). A művésztelep tevékenységének kutatására hozta létre Varga Kálmán a 5
