Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

A HAMVAY-KÚRIA KÖZMŰVELŐDÉSI SZEREPE - A gimnázium élete

településeknek. Fennállásának 19 éve alatt (1911-1930) 2783 tanuló fordult meg falai között, s ebből 262 szerzett érettségit. Legnépesebb volt az 1922/23-as tanévben, amikor is 380 tanulója volt.

4

9 Az alábbi kimutatásban aszerint mutatjuk be az intézet tanulóit - 9 tanévben - hogy miként oszlanak meg szülőik lakhelye szerint.

5

0 Az adatok irányadóak a kimaradt tanévekre is. Tanév Osztály Helybéli Vidéki Más megyei Külföldi Összesen 1911/12 I. 33 10 3 — 46 1912/13 I—II. (71,7%) 44 (21,7%) 33 (6,6%) 13 90 1913/14 I—III. (49%) 68 (36,6%) 42 (14,4%) 10 120 1914/15 I-IV. (56,7%) 92 (35%) 46 (8,3%) 13 151 1921/22 I-VIII. (61%) 175 (30,4%) 101 (8,6%) 276 1925/26 IV-VI1I. (63,4%) 77 (37%) 51 3 székely 132 1926/27 V-VIII. (59%) 61 (38%) 47 (2%) 108 1927/28 VI-VIII. (56,5%) 41 (43,5%) 32 73 1929/30 VIII. (56,2%) 14 (56%) (43,8%) 11 (44%) 25 Összesen: 1021 A kimutatásból kitűnik, hogy a vizsgált 9 tanév 1021 tanulójának átlag 35-40%-a vidéki volt, amiből következik, hogy a középfokú iskola felállítása mind Gödöllő, mind a környező települések számára szükséghelyzetet oldott meg. A szülők lakóhelye szerint való csoportosítás után egy másik, nem kevésbé fontos kérdést kívánunk tisztázni, és pedig azt, hogy miként oszlott meg az intézet tanulóifjúsága a szülők foglalkozása, társadalmi állása szerint. Az adatok egybevetéséből megállapíthatjuk, hogy milyen társadalmi rétegek tanúsítottak érdeklődést a gimnázium iránt. 33