Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

emeltek. Azután ugyanabban az erdőben ugyanazon irányba menve kis távolságra odaértek egy nagy tölgyfához, amely körill megpillantottak egy földkupacot, amelyet határjelnek tart a köztudat. Innét még ugyanazon déli irányba egy erdőn át előre haladva megérkeztek egy bizonyos Erős (Hereuch) nevii völgyhöz, ahol elhagyták az emiitett Domony (Daman) birtok határát és Besnyő (Bessenew) birtok határához értek, ugyanazon völgy mélyének a közepén fóldhatárjelet halmoztak fel. De amikor a ti és a mi emberünk az előbb leirt helyeken határjeleket akartak emelni és ugyanazokat a területeket az emiitett Ryher Péternek és hitvesének akarták statuálni, akkor Daman-i Miklós fia László személyesen jelen lévén ellentmondott. Végül a völgyből délnyugati irányba az erdőben hegyekre hágva, jókora távolságra eljutottak egy hegyhez, melyik más hegyeknél magasabb, népi nevén Héhalom (Hewhalm) a Babat (Babd) völgy fölött, amelynek a csúcsán földhatárjelet rendeltek. Ezután a hegyen észak felé menve bokrok és erdő között messzire elérkeztek két kiemelkedőbb helyre, ahol főIdhatárjeleket emeltek. Megérkeztek a Babat (Babd) völgyből Berekre(Beerch) vezető Hangyásuthoz (Hangaswth), amely mellett határjelet készítettek és itt elhagyva Besenyő birtok határait Szada (Zada) birtok határaihoz jutottak. De amikor két emberünk Veresegyház birtokot más birtokjogától határjellel akarta megkülönböztetni és Ryhel Péternek és feleségének akarta meghagyni, akkor Nagy (magnus) Mihály, aki familiárisa Hathwan-i Miklós fia Mártyásnak, jelen lévén ura nevében tiltakozott az előbb emiitett Erős (Hereuch) földtől az emiitett Héhalom hegyig és azután az emiitett Hangyás utig. Ezután Szada határait járták be. Először elkezdték az emiitett füves Hangyásutnál (Hangaswth), innen nyugati irányba a Babat (Babd) völgy95