Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - III A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) .... - 2. Gödöllői kurucok

miért is tette volna. Vagyis a hét név szerint azonosított kurucról az 1699-es forrás 3 esetben meg is mondja, hogy zsellér, a másik három és esetleg a poigár is ugyanaz vagy azon a színvonalon él, mivel egyetlen igavonó jószággal sem rendelkezik. (Ekkoriban lóval még nem szántottak!) A hét kuruc katona közül hatnak van felesége, hozzá számítva a polgárt is, mivel egyedül álló embert erre a tisztségre aligha választhattak volna meg. Vagyis feltételezésünk szerint ezek házas zsellérek, mig a hetedik házatlan és családtalan, illetve "más háta mögött lakó". Éles társadalmi ellentét van a község legvagyonosabb rétege: a biró, Hajdú János (8 ökör, 1 ló, 3 tehén, 2 borjú, 15 mérő búza), i«észáros István (6 ökör, 3 tehén, 2 borjú, 2 urna bor, 15 mérő buza, 3 mérő árpa és köles, 4 méhkas), Danyi Mihály (6 ökör, 5 tehén, 3 borjú, 9 urna bor, 20 mérő buza, 3 mérő árpa és köles, 5 méhkas) Molnár István (6 ökör, 1 ló, 5 tehén, 2 borjú, 5 urna bor, 20 mérő buza, 13 mérő árpa és köles, 5 méhkas) stb. és a kuruc katonák között. Ezeket a hatökrös-négyökrös gazdáikat szinte kivétel nélkül megtaláljuk azonban abban a helyi kisháboruban, amelyet a gödöllőiek 1697. szept. 20-adika körül vívtak 16 német lovaskatona és az isaszeglek szövetségében a péceliek ellen a péceli Szilas völgyben a termények elhordásáért. A két réteg katonai erényei között talán nincs különbség, de a harc céljáról és lehetőségeiről jól láthatóan eltérő a felfogásuk. Valamiben azonban közösek, a nagygazdák és a leendő kuruc vitézek családjaiban az összeírás szerint szinte alig van gyerek.

7

1 49