Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - II. Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) - 1. Hadak járása, települések élete

konyhakertjeinek a mértékét, mert másképpen azokat is feltün46 tették volna. A középkori magyar állam időszakából a mohácsi csatavesztésig terjedő időre nézve jelenleg több adat nem áll a rendelkezésünkre Gödöllő társadalmára és gazdálkodására. IL Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) A mohácsi csatavesztés 1526. aug. 29-én és az azt követő általános zűrzavar, hosszú időre eldöntötte az ország sorsát, akkor is, ha ezt a kortársak közül kevesen látták vagy hitték el. A szultáni fősereg szept. 11-én elérte a védtelenül hagyott Pest-Budát és megszállta azt, a gyorsan felépített hajóhídon török csapatok keltek át a nem kevésbé védtelen balpartra is, hogy azt is kirabolják, feldúlják és felégessék Verancsics Antal - később esztergomi érsek - szerint Váetól egészen 47 Gyöngyösig, Miskolcig. 1. Hadak járása, települések élete Amikor 1526. szept. 25-én a szultáni sereg teljes egészében megkezdte az átkelést a Duna bal partjára, hogy telelni visszavonuljon, iszonyatos súllyal nehezedett a vidékekre, melyeken átvonult. Sorsát nem kerülhette el a Rákos-mente sem. 32