Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 5. Gödöllő birtokosai és határjárásai

mélynév lehet a német Göddé, ezt látszik erősíteni a Duna melletti Göd és az egykori Gedéd, Gede puszta Tura mellett, az 34 utóbbi első okleveles előfordulása 1271. A Gödöllő melletti Besnyőt 1345-ben emiitik először, amikor azt I. Lajos király Nelepcs-i Ivánnak adományozta a vámjoggal együtt. Zsigmond 1387-ben visszavette kárpótlást Ígérve és Hsvai Leusták udvarmesterének adományozta, aki 1390-ben elcserélte Pásztói Kakas fia László és Domokos fia Jánossal. A Kátót nemzetségből leszármazott Pásztói család ekkoriban Veresegyházon is birtokos, Besnyő megszerzésével nagyobb birtoktest kialakítására törekedik. A Pásztóiak 1391-ben visszaadták a ki35 . rálynak Besnyőt más birtokért cserébe. Besnyő nevét természetesen a magyarsághoz csatlakozott besenyő nép egyik közösségéről kapta. A mai Szentjakab puszta (Tölgyes) 1363-ban tűnik fel először oklevélben annak kapcsán, hogy a mogyoródi bencés apátság népei 36 hatalmaskodtak a váci püspökség itteni birtokán. Szentjakab földje a váci püspökség birtokában megmaradt egészen a XX. századig, nevét egykori temploma védőszentjéről kapta. A mindmáig különösen szép és kellemes Babat (Babd) völgy első okleveles említése 1430-ból való Gödöllő és Szada határjárásának 37 alkalmából. Valószínű, hogy a kis völgyben egykor takaros falu létezett. Babat nevének jelentése körül csak találgathatunk, kézenfekvő volna a Babd alapján babbal ellátott, babtermő hely jelentésének fel28