Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Időrendi táblázat

1562 A budai szandzsák harmadik összeirása, melyből kitűnik, Besnyő lakossága nagyrészt visszaköltözött Gödöllőről Besnyőre. 1570 Gödöllő földesura az Egerben lakó Danes Farkas a Hatvani család rokonságából. 1580 A budai szandzsák harmadik összeirása név szerint felsorolja Gödöllő családfőit. 1590 A budai szandzsák negyedik összeirása név szerint felsorolja Gödöllő családfőit, köztiik megjelenik Végh Urbán az apja háztartásában növendék fiúként. Később ő lesz Gödöllő ispánja. 1596 folyamán Gödöllő és környéke a háborús cselekmények következtében elnéptelenedik. 1625 Szentjakabot mint a mogyoródiak pusztáját emiitik. 1640.ápr. 16. Vámosy István mindenkit eltilt birtokai, Gödöllő, Besnyő, Babat és Egerszeg puszták jogtalan használatától. 1649 tavasza A Vámosy család ujjátelepiti Gödöllőt. 1652 Gödöllő prédikátora Némedi Mihály. 1650-es évek-Gödöllő földesurai, a Vámossyak, Hamvayak, Mocsáryak, tol kezdve Bossányiak "százéves" perbe keverednek a szadai határrok miatt a váci püspökséggel és a nagyváradi káptalannal. 1654.jan.30. A váci járás parasztvármegyéinek ítélőszéke Veresegyházon törvénykezik a turai hadnagy túlkapásai felett, az ülésen Gödöllő is képviselteti magát. 270