Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Időrendi táblázat

1368 Gödöllői István fia János leánya Katalin Gödöllő birtokából az őt megillető leánynegyedet követeli peres uton eredménytelenül. Férje Tuluk Pál I. Lajos király hivatásos bajvívója. 1387 Zsigmond a hűtlen Nelepcs fia Ivántól elveszi Besnyő birtokot és azt Ilsvai Leusták udvarmesternek adományozza. 1390 Ilsvai Leusták birtokcsere alkalmával - többek között Besnyő birtokot átadja a Pásztóiaknak. 1391 A Pásztóiak Besnyőt átadják a királynak csereképpen. 1424 Gödöllő - mely Pohárus Osvát utód nélküli halála révén háramlott a királyra - a király adományából Ciliéi Borbála királyné birtokába kerül. 1430 Reyhel Péter Veresegyház és Szada birtokának határjárása, mely részben érinti Babat, Besnyő, Gödöllő és Szentjakab határait. Ennek során emiitik László gödöllői falubirót. Ez Babat első okleveles említése. 1451 A Besnyőn birtokos Hatvani család tagjai hosszadalmas perbe keverednek a nyulakszigeti apácákkal a Kerepeshez tartozó Ökörteleke határa miatt. 1453 V. László parancsára a Rozgonyiakat beiktatják Gödöllő birtokába. 1456 Szada és Gödöllő ujabb határjárása a Rozgonyiak javára, melynek során emiitik András gödöllői falubirót. 268