Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 2. A magyarság és más népek betelepülése

A Tarján törzs közegébe vegyültek el, telepedtek le azután a Keszl, a Megyer, a Jenő, a Kér, a Nyék törzs falvai a X-XI. században. Ezek közül a Duna bal partján megtalálhatjuk Keszit (Dunakeszit) 1317-ben, Megyert (Káposztásmegyert) 1274-ben és Megyerkét (Galgamácsa mellett) 1438-ban, Jenőt (Révjenőt) a Margit-hid pesti hídfőjénél 1267-ben és Kért (Kéri-puszta) Galgamácsa mellett 1421-ben.

1

0 A honfoglalás előtt és után a magyarsághoz csatlakozott népek, néptöredékek közül a vizsgált területen találunk egy Oszlár települést 1252-ben, három Besenyőt, a Duna mellett 1245-ben, Dabas mellett 1264-ben és Gödöllő mellett (Máriabesnyő) 1352-ben. Találunk két Némedit, Alsónémedi 1067-ben, Kisnémedi 1334-ben. Egy Varsányt (Dunavarsány) 1269-ben, ez utóbbi a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán népesség neve.

1

1 Ezeken kivül Taksony fejedelem (955 körül - 972 előttig) idejében érkezett Billa és Boksu izmaelita (böszörmény) vezér népével Magna Bulgáriából, akiknek Taksony fejedelem - többek között - Pest várát adományozta. A Rákos-patak mellett 1325-ben emiitett Böszörménykut velük hozható kapcsolatba. Billa vezér neve pedig az egykori Bille település nevében maradt fenn Mende mellett, első okleveles emlitése 1306-ből való. Egyes vélemény szerint Billa vezér neve összefügg a Muktedir-billah bagdadi kalifa nevének a mások elemével, akinek uralkodása alatt (908-932) a volgai Bolgárország királya a mohemadán vallásra tért. Valószinübb azonban, hogy a bolgár népnévnek magas hangrendü változatából, a belár-ból, a bilárból keletkezett személynévről van szó. Ez a vezér vagy népe adhatott nevet 12 az óbudai Billemál szőlőhegynek is. 16