Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

az szilháttal ismét mutatta által az szén égető felé, hogy mind arra vannak által az határok Szada és Gödölő között." 15. tanu Cseh Tamás, Szentlászlón lakik, 65 éves, Eszterházy Miklós jobbágya, eskü alatt vallja, "hallotta olyan régi örög Embertül, Kis Mihállytul, az ki Irsaszeghi fiu volt, régi időben szekerekkel Borért mentünk volna Szadára, és meg eresztettük az Gödölöy szőlők alatt, azt mondotta énnekem, Thamás fiam, vagiok száz Eszteadős Ember és Irsaszeghenis háromszor viseltem az Biróságotis, de arra emlékezzél, és ha tadakozák ez után tüled, azt tadgiad mondani, hogy az Sáfrányos Nyárastul fogva által az Gödölöy szőlőken az közép Erdőre, és az töltésre és az közép máira, az közép málrul ismét az hangyás hegire, tudgy vallani, hogy ezek hasittyák igazán Szada és Gödölő között az igaz határt, fellyül ezen hegieknek Szadaj földnek mondotta, alul ismét Gödölejinek." 16. tanu Siket András, Rátóton lakik, 70 éves, Géczy Gábor jobbágya, eskü alatt vallja, nem tud semmit. 17. tanu Gulyás Gergely, Fóton lakik, 65 éves, Ujfalussy János jobbágya, eskü alatt vallja, "hallotta eőis, hogy az szén égetőnek alól Gödölöy föld, Nap nyugot feleül ismét Szent Jakaby föld, Nap kelletrül ismét Szaday föld, és az Nyái csapástis Szaday földnek hallotta lennj." 18. tanu Gáspár Kovács, Túrán lakik, 22 éves, Eszterházy Miklós jobbágya, eskü alatt vallja, "az ki ackor Kesziben lakozó Bucsu Mátyásnak sertés marha pásztora volt, és Gödölő hogy puszta volt, követte az disznait az Gödölöy pusztára, és az Gazdának az Gödölöy 147