Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

7. tanu Kosza Urbán, Mácsán lakik, 70 éves, Galambos László és Máriássi László jobbágya, eskü alatt vallja, semmit sem híd. 8. tanu Kánay Mátyás, Rátóton lakik, 70 éves, Peteő Gáspár jobbágya, eskü alatt vallja, semmit sem tud. 9. tanu Béres Tamás, Rátóton lakik, 70 éves, Géczy Gábor jobbágya, eskü alatt vallja, "hallotta, hogy az Gödölöj szolok között volna az Szaday határ, mellyet mégis mutatott neki Juhász Tamás, de azis csak vélekedésképpen mondotta, hogy bizony határ lehet az." 10. tanu Satoky Mátyás, Sápon lakik, 70 éves, Tarnóczy Mátyás váci püspök jobbágya, eskü alatt vallja, "még mikor Váczon katona voltam, 2 akkor Gödölő és Szada puszta volt, Kerepessi Benedek" neveő réghi őrög emberrel, az ki azon pusztáknak Ispánnya volt, és az mutogatta énnekem, hogy az hangyás heginek az Tetején, az melly három hánynyott határ vagion, annak egyikét mondotta énnekem Veresegfliázi határnak, az másodikat Szadainak, az harmadikat mondotta Babati határnak, onnét az hangyás hegitiil jön be az Ur réte végében leveő egy bizonyos régi hánnyott határra, onnét ismét az Gödölöj útnak felül az közép mái tetején leveő nagy vermet mutatta egykét bizonyos határnak, onnét ismét az közép mái alatt leveő völgyiben az töltést mutatta határnak. Onnét ismét által egyenessen az közép Erdő olda2" Kerepessy Benedek váci gyalogvajda, neve először a Vácnak 1620. nov. 4-1 török kézre kerülése ügyében lefolytatott vizsgálat forrásaiban tűnik fel, 1621-ben 50 évesnek mondja magát, vagyis 1571 körül születhetett. Vácról 1620. nov. 4-én Balassagyarmatra költözött. Kovács Balázs fóti jobbágy 1658. dec. 10-i vallomásában Kerepessy Benedeket Vámossy István gödöllői ispánjának nevezi (Id. 115.sz.). 144