Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

bizonyos határát megh tanulta, hogy alól Babaty, fellyül Szaday föld, mig Ispán volt Vég Urbán eő tiile követtük az Babatot, most az Gödölőiektül.

1,

1 17. tanu Gaydos Benedek, Rátóton Lakik, 60 éves, Géczi Gábor jobbágya, eskü alatt vallja, 30 éve éli a babati földet, mikor ispán volt Végh Urbán, attól, most pedig a gödölló'iektó'l bérli. 18. tanu Szőcs Pál, Rátóton lakik, 50 éves, Dékány Ferenc jobbágya, eskü alatt vallja, 15 éve bérlik Babatot. 19. tanu Imre István, Rátóton lakik, 32 éves, Géczi Gábor jobbágya, vall, mint a 18. tanu. 20. tanu Nagy Mátyás, Szentmiklóson lakik, 50 éves, Balassa Imre jobbágya, eskü alatt vall, mint az előző tanuk. 21. tanu Kormos András, Szentmiklóson lakik, 50 éves, Balassa Imre jobbágya, eskü alatt vallja, "hogy ez előtt tizen öt esztendővel eő neki „2 ... bizonyossan Somogyi Lorincz meg mutatta az Szaday eros neveo völgiben két hánnyott határt, ismét az hangiás neveő utat, és azt mondotta, hogy azon alól Babati föld, fellyül Szaday, de eők Babatot az GödöLÖiektül követték." 22. tanu Fekete Jakab, Szentmiklóson lakik, 45 éves, Balassa Imre jobbágya, eskü alatt vall, mint a 19. tanu. A 13. tanu szerint Végh Urbán 1627 körül lakott Fóton, ekkoriban ő Gödöllő puszta ispánja, lakott, nem tudni, mikor, Szadán is a 27. tanu szerint. Gödöllő ujjátelepülése után, kb. az 1649-es évtől már a községbirói szervezet intézte a földek bérbeadásá'. Vég Urbán már szerepel az 1590. évi szandzsák-összeirásban (Id. 78. sz.), 136