Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

A határjelek "meta nobilium de Chemer, via Tharthay sic dicta, quercina Thokafa alio nomine Szarka fa,monies Sobrakmal et Cusamal, praecipitum Szent Jakab Szurdoka." - PML, Ante Mohacsiana no. 51. 58. 1523. Sárkány Ambrus országbíró Beregi Péter birósági jegyző jelentése alapján Borosjenew-i Fábián és Gywla-i László óbudai kanonok, másrészről Pakos-i Balázs óbudai prépost kérésére irásba foglalja a káptalan Folth birtokán történt határjárást. Előfordulnak: "Chokafa alio nomine Zarkafa", "arbori Kasaskewrthwel dicti", Monyorod, Folth "montem Sobrakmal vocatum", "in alium montem Rwsamal", "precipium Zenthjakabzurdoka nominatum", "alterius metis et terris possessionis Zenthjakab vocate". - Bártfai 363-364. 59. 1526. szept. 8. - szept. 25. A Mohácsnál gjó'ztes török sereg elfoglalta Budát, portyázó csapatai "Váctul fogva Gyengyesig, Miskolcig, Mohiig" mind felégették a falvakat. Szeptember 25-én kezdte meg a visszavonulást a szultáni sereg Budáról a Duna bal partján. - Szalay L.: Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. IL Pest, 1857. 25., In: Mohács emlékezete. Bp., 1976. 40. 60. 1527. aug. 15-17. János király Budáról áthajózott a Dunán és a Rákoson üttette fel sátorát, Ferdinánd közeledő serege elől. "A M'iria menny bevitelét követő napon (aug. 16.) ott maradtunk egészen délig. Azután megindult a király, mintha a németek ellen menne, de csak Kerepesig, Budától körülbelül két nagy mérföldre ment. Ott 117